H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

Baglad a Kerka menti lápos területek egyik eldugott kis faluja. Az erdőségekkel övezett, termékeny talajú települést az 1500-as évek elejéről származó peres iratokban említik először. Lakói magyarok, katolikusok. 1828-ban 15 nemes család lakott a faluban. Jobbágyokkal, zsellérekkel, szolgákkal együtt ebben az időben 117 főből állt a falu lakossága. Az elkövetkező évszázadokban sem gyarapodott a népesség sokat. Az 1920-as népszámláláskor a falunak 269 lakosa volt. 1930-ban összesen 59 ház állt benne, közülük 40 még fából épült, és 27 háznak volt zsúpfödele. A múzeumunkban felépített szélescsonkakontyos, ollószáras-szelemenes tetőszerkezetű boronaházat az 1800-as évek derekán építtette a volt kisnemesi családból származó Zakál Péter.Füstöskonyháját az 1930-as évek elején alakították át füsttelenített helyiséggé. Ebben az időben Varga Károly lakta a házat feleségével, Zakál Annával és hat gyermekükkel. 15 holdas, jól működő középparaszti gazdaságot vezettek. Ebből Baglad, Jakabfa, Nemesnép határában összesen 1/2 hold erdő volt, I2 hold szántó, Dedeshegyen szőlő /kb. 1200 tő/, a többi a falu határában legelő. 1930-ban Varga Károly volt a falu választott bírája. Bagladi lakóházunkban - kötődve ugyan a házban egykor lakott család általunk megjeleníthető életmódjához -, egy általános nyugat-dunántúli polgárosodó középbirtokos család lakáskultúráját mutatjuk be. Azt az életforma-váltást szeretnénk érzékeltetni, ami nyugati határszélünk vasi és zalai falvaiban a 19. század végén hol kisebb, hol nagyobb intenzitással elkezdődött, és szinte századunk közepéig eltartott. Ez az életforma-váltás összefügg a jobbágyfelszabadítást követően viszonylag korán kibontakozó belterjesebb gazdálkodással, a korszerűbb talajművelő eszközök fokozatos térhódításával, a piaci lehetőségek lassú bővülésével. A polgárosuló életforma kialakulását befolyásolták a közeli városok /Zalaegerszeg, Körmend/, de gyorsan hódított a nagy marhavásárok alkalmával látogatott osztrák városok /Radkersburg, Fehring, Fürstenfeld/ polgári divatja is. Mindez szükségképpen megváltoztatta a hagyományos paraszti életformát, átalakította a gazdaságok, a lakások eddigi hagyományos képét.