H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1993 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1993)

A tér a haranglábbal, a szentgyörgyvölgyi és bagladi lakóházzal szentgyörgyvölgyi és közeli nemesnépi kisnemesek életmódjára utalnak. Mivel életmódjuk a 19. század közepéig nem igen emelkedett sokat, ezért ezekből a leltárakból majdnem teljes biztonsággal következtethetünk a I9. század 40-es éveinek kisnemesi életmódjára. A század második felében a kisnemesek közül csak egy-kettőnek sikerült kilépni a jobbágyparaszti szinten megrekedt világból, ők -a század végére módos parasztgazdák lettek, nagy téglaházakat, téglaistállókat és hatalmas lábaspajtákat építettek, de

? ha zsuppos házakban maradtak továbbra is, akkor legalább állataiknak emeltek téglaistállókat. A Cseresnyések és társaik alcsonyabb szinten rekedtek meg. Pénzüket inkább földek vásárlására fordították, mintsem új ház vagy gazdasági épület építésére. Ezt mondták el 1969-ben a helybeliek Cseresnyés Imréről szólva. Felemelkedni a 49. század végén lett volna lehetőségük az alacsonyabb életnívóból, ám ez nekik valamilyen oknál fogva nem sikerült. Pedig nem voltak szegények: kb. 15-20 hold földjük volt, szántót, rétet, erdőt és szőlőt foglalva magába. Ez a birtok elég lett volna ahhoz,