H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

A fertőtlenítés után kerül a tárgy a fotózóba, adatait beviszik a számítógépbe, végérvényes számmal látják el, s besorolják a tárgy típusának megfelelő szekcióba, műtárgycsoportba. Még mindig a fogadó részlegen járva találjuk az ott dolgozó munkatársak munkaszobáit, az adattárat a visszakereső mutatókkal, számítógépekkel stb. Van még itt előadóterem, két egyszemélyes és egy kétszemélyes kutatószoba (hosszabb itt-tartózkodásra) fürdőszobák, konyha," WC-k és más kiegészítő helyiségek. Maga a raktár-részleg az épület három emeletén teljes hoszszában végighúzódik. Az egyes helyiségek egy középfolyosóról nyílnak jobbra és balra. Minden helyiség hermetikusan zárható egymástól és a folyosótól. Két különlegesen magas (cca. másfél emelet) szoba is található itt, a különlegesen hatalmas tárgyaknak!!! A tárgyak liften érkeznek a helyükre, minden szállítóeszköz női erővel is mozgatható, könnyen kezelhető. A légkondicionálás az természetes és alapkövetelmény: átlag 16 ° C, a páratartalom 40-50 % egyformán. A hermetikusan záródó ajtók központilag vezéreltek, idegen nem tévedhet be az épületbe. Az alarm-system szinte tökéletes, s ha valaki még be is jut egyegy épületbe, ki már igencsak nehezen. A biztonsági rendszer része az is, hogy minden helyiségben igen érzékeny tűz- és füstjelzők vannak, s veszély esetén a tüzet lokalizálandó, minden más helyiséget zár az automatika. Minden raktárhelyiségben halon-oltó csővezeték rendszer egy-egy elágazása található, mely a veszély érzékelése utáni másodpercekben, - ha a komputer úgy ítéli meg halonnal árasztja el a veszélyeztetett helyiséget. Az egyes raktárhelyiségek világítása csak mesterséges fénnyel történik, ablak nincs. A világítás bekapcsolása szintén kívülről történik, de vannak olyan speciális esetek, amikor az automatika maga szabályozza a világítást. A képek, olajnyomatok, ikonok ugyanis teljes sötétségben hamar bebarnulnak, megfeketednek, így