H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1992 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1992)

hetőség is, hogy a gyerekek viseletbe öltözve, klumpában járhatják végig a múzeumot, kipróbálhatják a régi bútorokat, pl. a már csak múzeumban látható szekrényágyakat. A múzeumi kikötőben a régi ki­kötők benyomását úgy sikerült biztosítani, hogy a múzeum ingyen horgonyzási lehetőséget engedélyezett a hagyományos fatestű, faár­bocos vitorláshajóknak, melyek némelyikén még a barnára cserzett vitorlavászon is az elmúlt idők hangulatát idézi. A belső múzeum épületeiben most újították fel az állandó kiállí­tásokat. A hajóépítést, a tengeri halászatot, bálnavadászatot, és a tenger elleni küzdelmet megelevenítő kiállítások hamarosan megnyíl­nak. A múzeum finanszírozási tekintetben az arnhemihez hasonlóan a változás állapotában van: részben állami, részben privát, részben alapítványi tőkével működik. A múzeum most kezdi saját kezelésébe venni a területén működő éttermeket, boltokat, a látogatókat szállító vitorláshajókat. Zaanse Schans - Zaandam Ugyancsak a régi életforma és településkép eltűnésének gyors folya­mata inspirálta a Zaan folyó menti építészeti emlékek szabadtéri mú­zeumba telepítését. Ez az Amszterdamhoz közeli, korán iparosult vidék különösen gazdag volt szélmalmokban. Számuk egykor elérte a 800-at. A Skandináviából hajón érkező fából mintegy 200 fűrészmalom hasította a hajó- és ház­építéshez szükséges deszkát. Nem véletlen, hogy Nagy Péter cár is itt tanulta a hajóács mesterséget, egykori háza ma is turisztikai látvá­nyosság. Mára a Zaan-vidék városai szinte összefüggő településsé ol­vadtak össze. Az 1950-es években jött létre az az alapítvány, amely a Zaan menti városok jellegzetes lakóházait, malmait egy szabadtéri múzeumba gyűjt­ve kívánta megmenteni az utókornak. Zaandam közelében, a Zaan fo­lyó melletti sáncon, 12 hektárnyi területen, festői szép környezetben. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom