H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1991 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1991)

A Nyugat-Dunántúl tájegység új épületei Az etmúlt két évben néhány jelentős épülettel gyarapodott tájegy­ségünk. Új épülettel egészült kî a szentgyörgyvölgyi lakóház portája: felé­pítettük a Zala megyei Iklódbördöcéről származó torkospajtát. A 19. század második felében épült boronafalú pajtát szinte teljesen új a­nyagból kellett újjáépítenünk. A rekonstrukciót az elkorhadt, illetve beépítésre már egyáltalán nem használható épületelemek, a felmérési és bontási dokumentációk alapján készítettük el. 1990 tavaszán kezdtük el építeni a tájegységbe vezető út bal oldalán álló vöcköndi lakóRázat. A múlt század második felében épült három helyiségből álló paticsfalú épület eredeti faanyaga szintén igen rossz állapotban érte meg az újjáépítést, így minden egyes épületelemet új anyagból kellett elkészíteni. Az eredeti faanyagból csupán egyetlen egyet tudtunk megmenteni és beépíteni: a tornác kitaposott talpgerendáját, ami valóban visszaadja a rekonstruált lakóház eredeti megjelenési formáját. A lakóházat korábbi terveinkkel ellentétben nem tudjuk a faluból, illetve a környékből származó bútorokkal berendezni. Helyiségeit azonban más zalai területekről származó berendezési tárgyakkal és eszközökkel, a Köz­művelődési Osztállyal közösen, úgynevezett játszóháznak fogjuk kialakíta­ni . Tájegységünk legrégibb épülete, az egyházashollósi fonottfalú pajta is tavaly épült fel, kiegészítő munkálatait idén befejezték. Az eredeti épü­letrészeket sajnos itt is több helyen pótolni kellett. Szerencsére épségben megmaradt a pajtakapu fölötti szemöldökfa, amelyen az eredeti feliratot (TÉKA 1981/1-3.) is szépen sikerült rekonstruálni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom