H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1990.2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1990)

Fülöpszállási boroskamra roskamrából, gazdasági épületből, és kútból áll. Az 1830-ban épült lakóház vályog és égetett téglafalú, egyes részein még vertfal is van. Szarufás-torokgerendás tetőszerkezetét nád fedi. A vertfalú, náddal fedett gazdasági épület istállóból és cselédlakásból áll. A boroskamra vályogfalú, cseréppel fedett. A porta tulajdonosai módos gazdák voltak, akik a szántóföld mellett nagyobb szőlővel is rendelkeztek. Általában két cselédet tartottak, és alkalmi munkásokat is felfogadtak. A lakóház szoba-konyha-szoba-kamra alaprajzú, első három helyisége előtt boltíves tornáccal. Berendezése a nagygazda család környezetét jeleníti meg 18701880 közt készült festett bútorokkal. A halmaztelepülést bemutató részben az épületek tájolása szinte minden telken más és más. Közvetlenül a szárazmalom mögötti telekre egy sárréti nádház rekonstrukciója kerül, mivel ilyen épület nem maradt fenn. A rekonstrukció alapjául részletes szakirodalmi leírások szolgálnak. A kiskunhalasi kocsma és a sárréti ház között egy háromosztatú jász-