H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

provinciális stílusa tanulmányozható. Testvérük az első szobai sarokpad, elnagyolt rozmaringágas festésével, valamint a konyhai tálas, apró pötytyözött virágozásával. Két komáromi láda van az első szobában, egy vésett, tulipános díszű ruhásláda az ajtó mögött, és egy kis leveles ládika a sarokpadon. Utóbbi a komáromi ládakészítés utolsó korszakából való, vésés nélkül, kék alapon színes hajnalka ábrázolással, oldalain esztergált féloszlopokkal. A lakóház folytatásában lévő két istálló a lakóháznál jóval korábbi. A favázas, tapasztott sövényfalú épület annak az építkezésmódnak egyik utolsó tanúja, amely a vízszabályozások előtt általános volt Szigetköz falvaiban. Az ásványrárói lakóház udvarán fonott kosárban áll a kútágas. Az utca felé, a kerítés mellett kis virágos-veteményes kert van. A kútágas körül, a kertben és az ablakokban a sok-sok virág a szigetközi kert- és virágkultusz méltó bemutatására szolgál. Ásványráró ma még népi műemlékekben leggazdagabb települése a Szigetköznek, talán eredeti helyén is megőriz e házakból néhányat. Várayné Bíró Ibolya 13