H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1989 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1989)

b szék, apad, 3 asztal, Ut àoy, h láda, 6: szekrény, 7: kás2li, 8: teknőláb, 9: öntöttvas "kályha. I: szék, 2: pad, 3: asztal, 4: ágy, 5: láda, 6: szekrény, 7: kászli, 8: teknőláb, 9: öntöttvas kályha. Berendezési terv 1907-ben. A téglafalú, nádfedeles ház építéskori állapotában maradt meg az áttelepítésig. Gondár István a Csallóközből nősült Ásványráróra. A háromgyermekes család középparaszti szinten, kb. 20 hold földön gazdálkodott. Az 1920-as években még a hagyományos módon a földmüvelés mellett halászat és méhészkedés egészítette ki jövedelmüket. A falubeli férfiak időről-időre hajósként is járták a Dunát, így Gondár István is hajós volt. Ilyenkor az asszonyokra nehezedett a gazdaság minden terhe. A ház berendezése az első világháború utáni éveket idézi. A szabadkéményes konyhában, a "hidegkonyhában", rakott tűzhely, "kibúvó" kenyérsütő kemence és katlan látható tüzelőpadkával. Itt már szabad tűzön nem főztek. A szobai fűtők füstje is a kémény alá jutott. A család tagjai téli időben behúzódtak a szobába, ahol fűtésre és főzésre is alkalmas rakott tűzhelyek álltak. Mindkét szobát használták a szülők, öregszülők, gyerekek. A berendezés legszebb darabjai a festett szekrények. Egyikük, egy olaszkorsós, oldalán is festett szekrény, már kikerült a kamrába. A dunántúli festett szekrények klasszikus példánya. Készítési helyét nem ismerjük. Mindkét szobában az ajtó mögött található egy-egy szigetközi festett szekrény. Az első szobai apróvirágos, színes szekrényt 1865-ben készítette egy nagybajcsi asztalosmester. A hátsó szobai szekrényt festett kazettákban elhelyezkedő egyszerű rózsacsokrok ékítik. A kulcspajzs két oldalán 1849-es évszám olvasható. A szekrényt dunaszegi asztalosmes-