H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1988 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1988)

erkölcsi és anyagi biztonságot jelentett a lakosságnak /legyen az céhes iparos vagy taksás nemes/, ami a környező jobbágyfalvak lakosságától megkülönböztette őket, s még az 1876-os - e települések nagy részét faluvá viszszaminősítő - közigazgatási rendelkezés ellenére is a közelmúltig kifejezte az oppidánusok önállóság- és történeti tudatát, mélyen vallásos mentalitását, és a falusitól eltérő gazdasági hozzáértését és tárgyi felszereltségét. A 18. század elejétől a 19. század közepéig tartó gazdasági fellendülést a múlt század második felében hanyatlás követte. A kereskedelmi bor minőségének változása /a minőségi fehér bor helyett az olcsóbb, könnyebb és nagyobb mennyiségű fehér ill. vörös borok kereslete/, a céhes kisipar intézményes válsága, az örökváltság megfizetésének terhei, valamint a filoxeravész hatása e városok többségét visszafejlesztette. A 20. század harmadik harmadára megmaradt emlékanyag, a néprajzi, történeti és muzeológiai módszerekkel feltárható adatok azonban lehetővé tették, hogy a felvidéki mezővárosi kultúra fontosabb típusainak építményeit dokumentáljuk, és berendezési tárgyaikat összegyűjtsük. /Ugyanennek a területnek a falusi parasztkultúráját a TÉKA 1987/2. számában mutattuk be./ A múzeumi bemutatás fontosabb szempontjai a következők voltak: I. Az épületeket Tokaj-Hegyalja és Mátraatja területéről választottuk ki úgy, hogy a 18-19. századi kőépítkezés fontosabb alaprajzi és funkcionális változatait képviseljék, a berendezésekben pedig a tulajdonos családok gazdasági és ipari tevékenységét hangsúlyozzuk. A lakóházak ugyanis kisméretű beltelkekre épültek, általában istállók és csűrök valamint külterületi objektumok nélkül, minthogy a szántóföldi művelés és állattenyésztés kis jelentőségű volt. A présház vagy borház /szőlőfeldolgozás/ és pince /bortárolás/, továbbá a műhely és raktár /kisipari és kereskedő tevékenység/ nagyobbrészt a lakóház alatt kapott helyet. A mezővárosi lakóházak egyik típusa felső szinten szoba-konyha beosztású /középkemencés konyhával és kívülfűtős, táblás kályhás szobával/, alatta udvarról vagy utcáról nyíló, gerendamennyezetes műhellyel és boltozott raktárral. A gazdasági épületrészek nagy mértékben variábilisak,