H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

0 12 3 A filkeházi lakóház alaprajza A tájegység legarchaikusabb lakóháza a Filkeháza, Rózsa F. u. 26. sz. keresztfejes boronafalú, három helyiséges /szoba-konyha-is­tálló/ épület. Pontos építési korát nem ismerjük, valószínű azonban, hogy a 19. század első felében épült. Az épület a Hegyközben, a Zempléni hegységben, annak nyugati oldalán egykor elterjedt típus egyik utolsó kép­viselője. Szobájában belső füstelvezetéses /kabolás/ kemence állt. A sze­gényparaszti szintet reprezentáló ház telkén állítjuk fel a füzérrad­ványi sokszögű csűrt, melynek eredetében, a házhoz hasonlóan, észa­ki, északkeleti kapcsolatok fedezhetők fel. A kovácsvágási szé­natartó /sop_/, a f ü z éri disznóól, a pusztafalusi méhes és egy gyümölcsaszaló rekonstrukciója egészítik ki a telket. A lakóházak fejlődési sorában a következő a Nyíri, AdyE.u. 33.sz. alatti ház. Ezen az épületen végig lehet kísérni a Hegyköz épü­let- és építőanyag fejlődését. A szoba keresztfejes borona és zsi.li.pelt borona kombinációjú, a konyhánál és a kamránál a fal talpas-vázas sö­vényfallal folytatódik, melyhez kőfalú istálló csatlakozik. A középparasz­ti szint alsó határán álló gazdaságot reprezentáló lakóház mellé csűr, disznóól kerül, ugyancsak N yíriből .

Next

/
Oldalképek
Tartalom