H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1987 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1987)

tétlen anyaga volt. A ház falainak meszeléséhez, sok helyen építkezéshez és permetezéshez is felhasználták. Nem véletlen, hogy a meszesek legtöbb vevőre a búcsú előtti hetekben számíthattak, ezt mindig számításba is vették útjaik megtervezésénél. A faluba érve "meszet, meszet!" kiáltozással vonták magukra a figyelmet. A meszet a fellépő- vagy kiabálófára állva 2-5 kg-os tételekben mérték ki, kilónként 5-10 fillérért. Amikor a meszes szekér kiürült, gyümölccsel, dinnyével rakták meg, s visszafelé azt árulták. Megrendelésre is szállítottak meszet, főként kőműveseknek, nagyobb tételekben is. Minden meszesnek megvolt a maga kedvelt útvonala, leggyakrabban látogatott körzete. Beszálló kocsmákban, az istállóban, a szekér mellett töltötték az éjszakát. Állandó útvonalaikon igen sok ismerősre tettek szert, főként a bognárok, kovácsok körében, akiknek munkájára útjaikon gyakran rászorultak. A nemrég elhunyt Szeivolt Márton A922-1986/ egyike volt azon keveseknek, akik az 50-es éveknek a meszes ipart felszámoló rendelkezései után is folytatták a mésszel való fuvarozást. Családjában 3 generáció óta öröklődött ez a foglalkozás, sőt édesanyja és felesége is meszes családból származott. Nagyapja és édesapja nyomdokain haladva Szeivolt Márton is Somogyba járt legszívesebben. Leggyakrabban a Siófok-Andocs-Bonnya Igal-Kazsok-Büssü-Fonó-Taszár-Baté-Mosdós-Berki útvonalon mentié, majd Göllén-Somogyszilen-Igalon keresztül tért haza. Visszafelé inotai malmosok számára hozott búzát. Eljárt ezen kívül Tolnába, Vas megyébe, néha Komárom megyébe és az Alföldre is, egészen Kecskemétig. A meszes szekeret egyik balatonfelvidéki porta kocsiszínjében vagy pajtájában fogjuk kiállítani, ahol az úton járó meszesek néha megszálltak. A Bakony-Balatonf el vidék tájegységhez kapcsolódóan szeretnénk az erdei foglalkozásokat, azok építményeit is bemutatni /mészégető kemence, szénégető boksa, erdei kunyhók/, ehhez jól fog kapcsolódni a meszes szekér, amellyel a palotai meszesek a Bakony mészégetőiben nyert meszet fél országrésznyi területre fuvarozták. H . Csukás Györgyi