H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1986 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986)

falazatú / kő és tégla/ a jobboldali pajtasor első két építménye, a többi pajta favázas, nádfalú. A baloldali utcasoron mindhárom pajta favázas, nád- ill. sövényfalú. A jobboldali utcasor lakóházai, valamint az ásványrárói lakóház égetett téglából épültek. A tájegység portáin a paraszti gazdálkodás és lakáskultúra különböző korszakai lesznek megörökítve a 18.sz. második felétől a 20.század elejéig, ami tág teret enged a különböző korú, típusú tüzelőberendezések, enteriőrök, gazdasági eszközök bemutatására. Csajbók Csaba A rábaszentmiklósi emlékoszlop Győrt, eleste után négy évvel, 1598-ban visszafoglalták a töröktől. Európa fellélegzett, hálaadó istentiszteleteket tartottak, emlékérmeket verettek. Ruprecht Stotzinger, Alsó-Ausztria első helytartója, Rudolf császár nevében rendeletet adott ki, hogy Alsó- és Felső-Ausztria útjain, szorosokban, falvakban, városokban állítsanak emlékoszlopot a nagy esemény megörökítésére. Nemcsak Ausztriában állítottak "győri emlékkeresztet", hanem a történelmi Sopron és Győr megyékben is. A múzeumban másolatként felépülő emlékoszlop eredetije a Győrtől délre fekvő Rábaszent m iklós határában áll, egy , a török időkben elpuszult falu helyén. Az emlékoszlop négyzetes alaprajzú, 4,5 méter magas, téglából készült építmény. 60 cm magas talapzaton áll a két méteres pillértest, azon a kb. másfél méter magas, hódfarkú cseréppel fedett kis sátortetőben végződő felső rész, melynek négy oldalán a képtartó fülkék vannak. A fülkékben kivehetők ugyan festéknyomok, a képek azonban kimosódtak, tárgyukat ma már nem lehet megállapítani.