H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

j án Flórián Mária állította össze. A néprajzi tervezésben nagy segítséget jelentett a bőripar területéről bekapcsolódó szakemberek irányítása. Munkájukra a későbbiekben részletesen kitérünk. Az 1983 november 4-én jóváhagyott nérajzi újraépítési javaslat figyelembevételével az épület kiviteli terveit Sabján Tibor készíti - a bontás során készült és a korábbi felmérések felhasználásával. A tervek szerint az építés I985 folyamán indul meg. Az épület történetéről Égető Melinda /AN 1301/, ill. Flórián Mária /AN 1773/ néprajzi és levéltári gyűjtései alapján az alábbiakat tudjuk. l804-ben Baja város Földbirtok! könyve szerint a szóbanforgó épület telke 769. sorszámon "Varga Istvány Ur tulajdonában" volt. Összterülete ekkor 1269 négyszögöl. Rajta lévő épületekről a Földbirtok! könyv nem értesít. 1851-ben Baja város Mutatókönyvének 773* sorszámán szerepel a telek, és már Horváth Márton tímármester tulajdona. 1856-1857-ben épülhetett a fenti telken » tímárműhely, az épületet alkotó, egységesen I856-0S datálása téglák tanúsága szerint. Az 1878-as bajai Birtokrészleti jegyzőkönyvben az immár 921. helyrajzi számot viselő birtokrészlet: egy udvar lakóházzal és gazdasági épülettel, valamint a hozzátartozó 922. birtokszámú kerttel, összesen 1265 négyszögöl, szintén Horváth Márton tulajdonában. Tehát sera a tulajdonos, sem a birtokrészlettel kapcsolatos területi adatok nem változtak. A jegyzőkönyvhöz tartozó 21. sz. szelvényen, a birtokrészlet rajzán, viszont már nyilvánvaló, hogy a gazdasági épUletként feltüntetett objektum maga a tímárműhely. £ szelvény tehát az 1982-es bontás előtti állapotban mutatta az udvart.