H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)
Rézműves munka közben halvával, valamint különféle cukornyalókákkal várják a gyerekeket. A kis hegyi patakon átívelő hídon áthaladva ismét olyan műhelyekhez érkezünk, melyek a víz energiáját hasznosítják: egy fűrészmalomhoz, egy gabonaőrlő malomhoz és egy paszománykészítő műhelyhez. Mindössze egy épület emeletén láthatunk berendezett lakóhelyiségeket, de a tervek közt szerepel három olyan lakóház felépítése a jövőben, melyeknek funkciója kimondottan a lakáskultúra bemutatása lenne. A gabrovoi terület hagyományos házal kétszintesek. A földszinti részt rendszerint kőből építették, az emeleti rész vagy teljesen fából épült vagy paticsfalú. Az épületek fedésére a Balkán hegységben külszínen bányászott kőlapokat használták. A városi épületek homlokzata az utcára nézett. Jellemzőek a konzolosan kiugró erkélyek, s az épületek belsejében a gazdag fafaragás. A földszinten helyezkedtek el a műhelyek és boltok,