H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1983 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1983)

Flórián Mária: Svájci Szabadtéri Múzeum — Ballenberg

KÜLFÖLDI ZÂBÂDTÊRI MÚZEUMOK Svájci Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Ballenberg A Svájci Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1978 májusában nyílt me

g> így Európa hasonló intézményei között talán a legfiatalabb. Létrehozását 1964-ben határozta el a Szövetségi Tanács (Bundesrat). 1968-ban alapítványt hoztak létre a munka megindításához. Ugyanebben az évben hozzáfogtak az első két ház építéséhez is. A szabadtéri múzeum elhelyezésére öt helyről kaptak ajánlatot, végül egy nemzetközi szakértői bizottság a Brienzi-tó közelében fekvő Ballenberget választotta. A Bern kanton által adományozott 50 ha terület egyes részein régi erdők, ősfák, sziklák állnak, más részei rétek, a tájegységek szerint összeállított épületcsoportoknak így könnyen találnak az eredetinek megfelelő környezetet. Az épületek látványába belejátszik a szabadtéri múzeum kerítésén kívüli táj is, a havasok képe, oldalukon szállásokkal, pajtákkal. A közvetlen építészeti környezet is méltóan csatlakozik a múzeum épületeihez. Az egyik bejárat előtt Brienzwiler falucska fekszik, középpontjában XVI. századi házakkal. A másik bejárat előtt a kis Hofseiten falun kívüli pajtáit, istállóit — mondhatnánk pajtáskertjeit — láthatjuk. Magában Brienzben utcasorokat alkotnak a XVIII. századi faragott díszű faházak, közöttük az a „Fehér ökör" vendégfogadó, amelyben egykor Goethe és Byron is megszállt. A látogatókat a bejárat közelében, a svájci Alföld egyik hatalmas épületében, kiállítás tájékoztatja a különböző építőtechnikákról, házformákról. Az udvarok és a hatalmas, egységes házak beosztását a különböző síksági, gabonatermelő és hegyvidéki, állattenyésztő, illetve vegyesgazdálkodást folytató gazdálko-