H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 2-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

a falfestmények. A héjéban a bontáskor nagyméretű* kőlapokból álló padozet volt, a szentélyben az oltár dobogója alatt C-jelzetű téglákból álló padozatot találtunk. A kápolnának a födémtől független, szarufás,fiókgerendáe fedélszéke volt. A hódfarkú cseréppel fe dett tető arányai az átalakítás következtében kedvezőtlenül változtak, a tetősíkok túl laposak, s a magasabb tetőgerinc fedi a torony egy részét, A tetősíkok megemelésével egyidejűleg a torony két oldalán lévő oromfalakra is ráfalaztak. A torony már az 1873as Canonica visitatio leírása szerint is lépcsőzetes lezérású" voit, tetején fakereszttel. Az 1873-as Canonica visitatio pontos leltárt ad a kápolna berendezéséről is, ennek alapján kiválaszthatók a múzeum tulajdonába került tárgyak közül azok, melyek a kápolna múlt- századi berendezését, felszerelését képezték. A bejárat feletti falifülkében egy jellegzetes pestis elleni védőszent, Szt.Rozália szobra látható, amely még a peetis-kápolnából került át az új fogadalmi Kápolnába. Minthogy a kápolnának az építészeti kiképzése, falfestményei és a berendezése is ismert ebből a korból, az újjáépítésnél és berendezésnél az 1871-1900 közti időszakot vesszük alapul. A berendezésben azokat a tárgyakat Kell majd másokkal pótolni, amelyek az 1928-as átalakítás idejéből, vagy még későbbről származnak. A Kápolnához tartozó gazdag felszerelés, az örökmécses jelenléte ia azt sugsllják, hogy a kápolnát nemcsak a névadó Szt.Anna ünnepén nyitották ki. Nagyobb Ünnepeken is tartottak itt misét, s a Körmeneteknek is itt volt az egyik állomása. A kápolna bejá-