H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

A múzeum a paraszti gazdálkodás különböző szaka szaihoz köthető építészeti és berendezési állapotok bemutatására törekedett a nyolc Lelek gazdasági és mező gazdasági célú gépi berendezéseivel együtt. A múzeumi telepítési terv a Kisalföldre jellemző orsós útifalu településszerkezeti és ceiekKiosztási rendjébe illesztve mutatja be a lakó-, közösségi célú és kultikus építmé nyéket. A táj népi építészetében túlnyomó többségben előforduló soros, egymenetu lakóházak mellett több péliával is szolgál a gazdagabb alaprajzi megjelenésű, mezővárosi jellegű középfolyosós és keresztszárnyas ház formákra, amelyek a legújabb kutatások szerint már na i;yon korán, a XVIII. századra kialakultak a Kisalföld egész területén. Az építménycsoport tervei 1966-72 között alakultak ki. A kivitelezést 1973-79 között az Országos Műemléki Felügyelőség végezte, 1979 óta a m'izeumi kivitelező brigád építi a tájegységet. A jobb olùali építmények lakórészei elkészültek, a kiegészítő udvari épületek folyamatosan épülnek. Bal oldalon a Szilsárkányból áttelepített kovácsműhely már 1979-ben működött, és állt a pajtasor Ribcakapiból származó darabja is. A NYTJLI PRÉS A kisalföldi tájegységbe vezető út mellett az első építmény az uradalmi présszín. A Győrtől délre húzódó Sokorói dombvidék szőlőkultúrája az egyházi nagybirtok kezén őrződött meg, a múlt századi filoxéravész előtt je — À TÉKA 1982 1. -3 —