Balázs György szerk.: TÉKA 1980 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1980)

/Győr-Sopron m./ szőlőhegyen a győri káptalan birtokában* E kősúlyos, végorsós, bálványos, kőtalpas szőlőprést a budapesti Néprajzi Múzeum megvásárolta* A bálványfán mélyített mezőkbe festett felirat szerint a prés 1699-ben ké= szült, s 1852-ben újították meg* A présszín elpusztult* A prés elődjét 1505-ben javíttatták, s a győri káptalan házat építtetett hozzá* A nyúli szőlőprés az egyik legkorábbi gazdaság- és technikatörténeti szempontból is jelentős, az egykarú emelő elvén működő tölgyfából készült mnstnyerő eszköz* A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kisalföldi tájegység építményeihez kapcsolva kívánja a szőlőprést 111etve a szőlőfeldolgozás és mustkészítés munkafolyamatait bemutatni egy a történeti értékű uradalmi tervrajzok alapján készülő présszínben. A tíz tölgyoszlopon nyugvó szín tetőszerkezete két állószékes, héjazata hódfarkú cserép* Három oldalfala fenyődeszkával borított* A présszínben a szőlőtaposás, csömöszölés, sajtolás és mustszűrés eszközeit fogjuk elhelyezni* /Prést gyűjtötte: Vincze István; történeti adatok: Rassy Tibor; kiviteli terv: Sabján Tïbor; berendezési terv: Kecskés Péter/*