Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

VALLÁS ÉS NYELV - Értelmiség

AZ ÉRTELMISÉG Köztudott, hogy az identitás megőrzésében milyen jelentős feladat hárul a falusi értelmiségre, a tanítóra és a lelkészre egyaránt. Sajnos ezt a szerepet nem mindenki vállalta a korábbi évszázadokban sem, ez is hozzájárult a református gyülekezetek megfogyatkozásához. Erről érzékletesen számolt be visszaemlékezésében Szabó Dezső, aki 1899-ben Haróban teljesített legátusi szolgálatot: „íme, a nagyenyedi teológiáról idekerült e faluba egy fiatalember, hogy gyertya legyen a sötétben, mozdító lélek a nyomorúságban, hogy népét vezesse a több jóság, több tudás, a teljesebb anyagi és szellemi fejlődés felé. Hogy folytonos mozgósítója legyen a léleknek és a lelket építő karoknak. És ő mint egy őszi légy hull a faluba, elmostohásodik a lélek minden szükségétől, s disznóba, tyúkba, fegyelem és cél nélküli életbe baromul, s idegenül a néptől azok alá züllik, akiket irányítania kell, és már értelmes szava sincs hozzájuk. A másik pedig [a tanító], a vasalt nadrágú majom, egy úri konyhán ellesett francia szó „előkelő" fedezéke mögül ellenségesen és megvetéssel nézi a népet, melyet vezetnie kellene, s melyben oly értékek rejlenek, melyről ő nem is álmodik. És a nép, a nagyszerű, ősi arcú emberi anyag, melyből Isten gazdag búzatábláját lehetne nevelni, elijesztve és csak olyan alkalmakban találkozva az úrral, mikor neki kell adnia, magárahagyatva, vezető nélkül: egy idegen hódító lélek sodrába engedi magát vitetni, mely emberileg sem jelent neki emelkedést."

5' Persze ez a leírás nem tekinthető általánosnak, nekem is több helyen meséltek olyan tanítókról, lelkészekről, akik összefogták a közösséget, és részt vállaltak a gyülekezet megmaradásában. A helyi magyar intelligencia jelentős szerepet tölthetne be a kultúraközvetítésben, az értékek átadásában, ám a települések többségén magyar iskolák hiányában nincsenek tanítók, s a kisebbségi létből fakadóan a politikai életből, a falu vezetéséből is jórészt kiszorultak a magyarok. Az is probléma, hogy a Hunyad megyei szórvány nem tudja kitermelni a saját értelmiségét. 2010ben annyiból alakult ki szerencsés helyzet, hogy a prefektus (kormánybiztos) az RMDSZ-es, lupényi származású Dézsi Attila lett, akinek köszönhetően a magyar kezdeményezések pozitív fogadtatásra találtak a megye részéről. A kis létszámú gyülekezetek nem képesek önálló lelkészt eltartani, így több lelkészhez 3-4 település is tartozik, ami szétszabdalja a lelkészek energiáit, és Szabó 1996: 333. 32