Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
VALLÁS ÉS NYELV - A református magyarok helyzete a 21. század elején
A REFORMÁTUS MAGYAROK HELYZETE A 21. SZÁZAD ELEJÉN Több Hunyad megyei településről maradtak fenn adatok arról, hogy már a 17-18. században két nyelven folyt az istentisztelet. így tehát nem újkeletű az a probléma, hogy a református egyház milyen stratégiát kövessen a magyarul nem értők felé. A fejedelmi korban a Hunyadi Egyházmegyében jelentős sikereket könyvelhetett el a románok között végzett református misszió. Agyagfalvi Sándor Gergely Hátszegen a református templomi énekeskönyvet és a Heildelbergi Káté néhány kérdését, Malomvíz prédikátora, Istvánházi István pedig Szenczi Molnár Albert zsoltárait fordította román nyelvre. 4 5 1698-ban egy császári diploma az erdélyi görögkeleti egyházközségek részére felkínálta a bevett vallások valamelyikével való egyesülés lehetőségét. A rendelkezés hátterében a római egyház gyarapítása, illetve a görög katolikus egyház létrehozása állt. Élve a rendelet biztosította szabadsággal, tíz Hátszeg vidéki román pap (mind nemes) gyülekezeteikkel együtt 1699-ben a református egyház joghatósága alá vonult, és ezzel kitették magukat mind a római katolikus, mind a görög katolikus egyház zaklatásának. Erre válaszként a református egyház 1700-ban kibocsátotta oltalomlevelét, melyben 17 Hátszeg vidéki román pap védelmét vállalta fel, és a református papokkal való egyenjogúságot biztosított nekik. Az üldözések azonban tovább folytatódtak, és valószínűleg a román református gyülekezetek teljes megszűnéséhez vezettek. Hátszegen a 17. század végén két nyelven folyt az istentisztelet. A lelkipásztor román nyelvű szolgálatait az 1694-es vizitáció alkalmával a gyülekezet megdicsérte. Elképzelhető, hogy kezdetben egymás mellett működött a magyar és a román nyelvű, református hiten lévő két eklézsia, és csak később, talán a Habsburg uralom megszorításai miatt egyesültek a magyar lelkész alatt. Ezt követően megindult a román reformátusok tömeges visszatérése a keleti egyházba, ezért a püspök 1704-ben román anyanyelvű másodlelkészt nevezett ki Hátszegre. 1716-ban és 1719-ben az a vád érte a hátszegi lelkészt, hogy románul nem prédikált, csak magyarul, melyet ő hazugságnak tartott. Sajnos források hiányában nem tudjuk, mi lett a román reformátusok sorsa, Magdó - Ősz 2010: 11. 26
