Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Ribice
kor volt a gazdasági világválság), ezért négy év után átment a Kollégium 2 éves gazdasági iskolájába, aminek költségét a Kollégium állta. A nagyenyedi kollégium hatását most is érezni, a magyar történelemben nagyon tájékozott, sok könyve van, például a Tolnai Világtörténelem 1906-0S kiadása, nyilván a szülei is ebben a szellemben nevelték őt. Bátyja még a szászvárosi Kún Kollégiumban tanult, majd annak 1924. évi bezárása után Brádon az Avram Iancu Líceumban fejezte be tanulmányait románul. TA nem konfirmált, olyan helyzetbe került a család, hogy nem tudtak neki ruhát venni, illetve nem érezte lényegesnek, a beszélgetésből azt észleltem, hogy számára a református egyház egyfajta közösség, ahol magyar identitását megélheti, de nem a vallás tanai számítanak. Feleségét néha elkísérte a körösbányai katolikus templomba, az ottani papok minden nyáron meglátogatták őket. Bátyja székely lányt vett feleségül: 1947-ben akkora szárazság volt Kovászna megyében, hogy aki tehette, eljött onnan. AT családhoz is küldtek pár embert, hogy dolgozzanak a földeken, köztük volt a leendő felesége. Nővére egy lengyel származású, magát magyarnak valló férfivel kötött házasságot, egy ideig Körösbányán éltek, majd féije a kommunista párt révén a vajdahunyadi vasgyár igazgatója lett, később pedig Szentkeresztbányára kerültek. TA 1945 végén ért haza a frontról. Ezt követően otthon gazdálkodott édesapjával és bátyjával. 1948 szilveszterén Körösbányán egy bálban ismerte meg leendő feleségét, akivel 1949-ben összeházasodtak, de templomi esküvőjük sosem volt. Felesége 1923-ban az Arad megyei Alsósimándon sváb eredetű családban született, ám magát magyarnak vallotta. Bérmakeresztanyja nevelte, aki egy Aradhoz közeli kastélyban házvezetőnőként dolgozott. Mellette megtanulta a társasági szabályokat, minden szombaton Aradra mentek cukrászdába, majd üzletekbe és varrónőhöz. A II. világháború vége felé azonban 4 évre elvitték malenkij robotra a Szovjetunióba. 1948 szilveszterén a Körösbányán élő nővérénél tartózkodott, ekkor ment el a szilveszteri mulatságba, ahol találkozott TA-val. 1949-ben a családot kuláknak nyilvánították, a beszolgáltatások miatt sokat kellett dolgozniuk. Volt, hogy TA zöldségtermesztéssel szerzett pénzt, majd ősszel a pénzzel elment Moldvába, mert ott olcsó volt a gabona, és ott vásárolta meg a beszolgálandó mennyiséget. 1955 táján a rá nehezedő nyomás miatt az alábbi módon érte el, hogy kevésbé zaklassák a családot: bement a néptanácsra, és azt mondta, be akar iratkozni a kollektív gazdálkodásba. A néptanácson 202
