Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Marossolymos

MAROSSOLYMOS A Maros jobb partján fekvő település a Hunyadiak korában mezővárosi rangban állt, Solymos város uradalmához időnként 8-13 helység tartozott. 1440-ig az erdélyi vajda joghatósága alatt állt, ekkor I. Ulászló Hunyadi Vajk fiainak adományozta. 1453-ban a szintén Hunyadi János birtokába került Déva tartozékai között sorolták föl. Mátyás király a nádasdi Ungor családnak adományozta, majd a birtok a 16. század elején a Szobiakra szállott.

32

3 1778-ban Barcsai birtokként szerepelt, és sóvásárairól volt nevezetes,

32

4 nyilván ez adta gazdasági súlyát. 1784-ben a felkelők Solymoson is feldúlták a nemesi kúriákat.

32

5 Református egyháza kezdetben önálló volt, de hamarosan leányegyházzá süllyedt, a 17. században hol Kéménddel, hol Marosnémetivel volt egy lelkész alatt. A 18. század elején ismét önálló eklézsia lett. 1863-ban így írt róla Dáné István: „Most sem nagyon virágzó állapotban van, mert az egyháztagok számát kevés birtokosok tevén a jelen idő nyomasztó terhei miatt nem képesek nagy mértékben folyni bé az egyház fenntartására."

32

6 Ekkor a gyülekezet 47 tagot számlált, és Kecskedaga (10 fő), Szuliget (5 fő) és Valisora (3 fő) tartoztak hozzá leányegyházakként .

32

7 1910-ben 1.290 lakosa közül 1.120 ortodox, 5 görög katolikus, 104 római katolikus, 44 református, 2 unitárius, 15 izraelita felekezetű volt. 2002-ben 1.177 lakosa közül csupán 13 vallotta magát reformátusnak.

32

8 A templom elpusztulásáról csak annyit tudtam meg, hogy 1948-ban az esperes azt írta, 40 évvel azelőtt összeomlott.

32

9 A harang 1958-ban a háromszéki Málnásfürdőre került, ahol a reformátusok 1952-ben szerveződtek Málnásfalu leányegyházközségévé.

33

0 A faluban 2010-ben jártam László Gergely Pállal, de már csak a református temető maradványait találtuk meg, amit kaszálónak használnak a román szomszédok. A síremlékek között, a földből kissé körbeásva egy koporsó alakú tumbát is találtunk. 32

3 Csánki 1913:15; 64-65. 32

4 Benkő 199a: 503. 31

5 Kun 1888: 44. 32

6 Dáné 1863: 9. 32

7 Dáné 1863: 40. 32

3 Varga E. 2oogd: 87-88. 32

4 Ősz Előd szíves közlése. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának Levéltára 1. 45/1912. 47. sz. az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltárban. 33

0 Sepsiszéki Nagy 2003:133. 160