Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
A Hunyad megyében végzett kutatások
született Lozsádról: Messel Balázs az ELTE földrajz szakán írt szakdolgozatában nyújtott részletes képet a faluról. 2 3 Petrás Ede pedig egy tanulmányban foglalkozott a Zsil völgyébe került székelyek és a Sztrigyszentgyörgyön élő bukovinai székelyek identitásával. 2 4 2002-ben Gazda József a Kárpát-medence magyar szórványairól nyújtott körképében az önfeladás mechanizmusait vizsgálta, és a Hunyad megyei helyzetet is ismertette. 2 5 2003-ban Margittai Gábor a Magyar Nemzetben közölt sorozatában adott hírt a Hunyad megyei „végvárakon" élő utolsó magyarokról. 26 Ugyancsak a 2000-es években Magyar Zoltán járta végig a Hunyad megyei szórványmagyarság falvait, és összegyűjtötte a még föllelhető népmondákat. 27 A református egyházon belül Vetési László publikációi adnak megrendítő képet a református szórványmagyarság erdélyi helyzetéről. 2 8 A Déván élő Schreiber István ismeretteijesztő füzetekben teszi közzé a megye településeihez kapcsolódó történelmi, művészettörténeti adatokat, hogy a helybeliek és az arra utazók tudatában legyenek, mi minden fűződik e vidékhez. 29 A legtöbb gyűjtés a Hunyad megyébe telepített bukovinai székelyek körében zajlott, mert őket tekintették archaikus hagyományokkal rendelkező, „igazi székely" csoportnak, míg a Hunyad megyei szórványmagyarság sok mindenben asszimilálódott a románsággal, ezért nem koncentráltak rájuk. A bukovinai székelyekkel foglalkozó kutatók közül hármat emelek ki: Szabó Imrét, aki a 20. század elején a Déván élő bukovinai székelyek lakberendezéséről, táplálkozásáról, háziiparáról és népszokásairól írt. 3 0 A másik szerző a Déván élt Zsók Béla, aki szintén néprajzi szempontból közelített a bukovinai székelyekhez, a harmadik szerző, László Gergely Pál pedig elsősorban az írott forrásokat vizsgálja és a történelmi adatokban igyekszik rendet teremteni. 3 1 2 3 Messel 2000. 2 4 Petrás 2004: 1-17. 2 5 Gazda 2002: 294-298. 2 6 A cikksorozat később könyv formájában is napvilágot látott: Margittai 2005. 2 7 Magyar 2009. 2 8 Vetési 2001. 2 9 Schreiber 2006; 2007; 2008; 2010; 2011. 3 0 Szabó 1903; 1904; 1905; 1906a; 1906b; 1909a. A szerző egy tanulmányában adott hírt az Erdőhátvidék románságáról: 1909b. 3 1 László 2010. 14
