Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A HUNYAD MEGYEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEK - Fehérvíz

mesek vagyunk. így mondják románul: noi sunt nemesi [nemesek vagyunk]. Tehát ők úgy tudják, hogy nemesek, ők Mária Terézia idejébe megkapták a nemességet, de az csak azért, hogy katonakötelesek legyenek, mert kellettek a határőrök." GA 1922-ben Pujon látta meg a napvilágot nemesi családban (a nemesi eredet­ről nem tudott részleteket): „Nekem német nevem van, mert valaha a család német származású volt, de színmagyarok voltunk, a legnagyobb német világban is. Volt olyan német tiszt, aki apámmal találkozott: hogy lehet az, hogy ezzel a névvel ma­gyarnak vallja magát? Azt mondta édesapám: minden tiszteletem a németeké, mert onnan származom, de én magyar vagyok. Én G-né lettem. A G család pedig évszá­zadokra visszamenő felsőpataki család." Édesapja (1885-1954) abban a fehérvízi udvarházban született, ahol 2008 és 2009 nyarán fölkerestem a G családot. 19 6 Öten voltak testvérek, a dévai főreál gim­náziumban végezte tanulmányait, majd Kolozsvárott szerzett jogi diplomát. GA édesanyja (1890-1975) Pujon született, hárman voltak testvérek, édesapjuk Kolozs­várott jogot végzett, előbb a puji járás szolgabírája volt, majd Déva polgármestere lett, fiatalon hunyt el. Az édesanya családja a háromszéki Albisról került Hunyad megyébe, GA dédnagyapja (ugyancsak jogász volt) nősült Pujra, de több nem ma­radt meg a családi emlékezetben: „Én nem tudom, ez már nagyon rég volt, ez az én világom. Nem értem és nem tudok róla. Csak azt tudom, bog}' dédapám ide nősült, feleségül vette özvegy Balázs Sámuelnét, akivel aztán családot alapítottak, egy lá­nyuk volt, a lányuk Szászvároson egy orvosnak lett a felesége." GA édesanyja Déván végezte az elemi iskolát, majd ő is Kolozsvárra került a Dejerando leányiskolába: „Itt tanultak akkor a tehetősebb családok leányai... Ott tanultak kultúrát, nyelveket, németet, franciát. Édesapám húgai is ott jártak." A diáklány anyai nagybátyjáéknál lakott Kolozsvárott, aki az Első Magyar Mezőgazdasági Bank vezérigazgatója volt. Mint fiatal lány részt vett a kolozsvári Mátyás szobor leleplezésén. GA szülei 1913-ban házasodtak össze. Déván ismerkedtek meg, mert a tehető­sebb családok télire a városba költöztek, ott rendeztek bálakat. Az édesapa Puj já­rás főszolgabírója volt a Monarchia idején, de a román megszállás után nem tett hűségesküt, így állás nélkül maradt. 19 7 Fehérvízen egy 38 holdas kertje volt, ide költözött a családjával, és abból éltek, illetve jogi végzettségével külföldre ke­A kúria leírását ismerteti: Mara 2001:139-140. " 7 „Déván anyai nagybátyámnak a féije tanárember volt. Két gyerekkel. Semmi más egyebe nem volt, mint a fizetése. Hát hogyne tett volna esküt, hát meg kellett éljen. Volt, aki letámadta, s azt mondta, hogy »Ilyen ember vagy te?« Azt mondta:» Könnyű neked beszélni, akinek van miből élni. De nekem el kell tartanom a családomat.« És igaza volt. És sokan tették, akiknek olyan volt a foglalkozásuk, azok nyelvvizsgát tettek, mert ez kötelező volt, természetes, hogy kötelező volt, nyelvvizsgát kellett tenni ahhoz, hogy megtarthassa az állását. És ment az élet tovább, tanított, megbecsülték."

Next

/
Oldalképek
Tartalom