Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Statisztikák a századfordulón: 1898, 1906,

Magyarországon zománcos edény első említése a Vasárnapi Újság hirdetései között jelenik meg. 1856-ben „főzőedény fehér zományú", 1859-ben „legfinomabb zománczozott főzőedények, öntött vas- és sajtolt pléhből" szerepelnek. Figyelemre méltó korai adat a 19. század közepéről, paraszti hagyatéki leltárból, Szatmár megyéből származó ..porcelános vasfazék" említése, mert elképzelhető, hogy a porcelános kifejezés már zománcbevonatra utal.

34 Az Ausztriai Birodalom, jelesen a Magyar Korona Országainak Statisztikai Kézikönyve,

3

5 amely 1865-ben jelent meg, a vasgyártmányok között elsőként Ausztria termékeiről szól. Vas és rézhámorokban gyártott edényekkel szerepel Észak-Magyarország, a Partium és Erdély is, ahol zománcedények készítését nem jelzik:

3

6 „Hazánkban a besztercebányai, szomolnoki, felsőbányai, s csiklovai hámorok és ottani rézművesek által, valamint Bezétén Gömörmegyében és másutt gyárilag rézkazánok, serpenyők és egyéb mélyített edények készíttetnek. De jóval élénkebb az ebbeli üzlet Erdélyországban, jelesen Sz. Domokos, Tomos, Brassó, N. Szeben, Orlát, Szászsebes és más városok környékén." Polgári réteget célzó, 1881-ben Budapesten megjelent rangos szakácskönyv

3

7 konyháról és konyhaedényekről szólva cserép, vas és rézedényeket sorol fel. Az öntöttvas edények között zománcosakat egyáltalán nem említ. Legjobbnak még mindig az egész életen át kitartó és a konyha díszére is váló jól cinezett rézedényeket tartja, melyeket körültekintően kell kezelni. „Nem célszerűek pedig a cserép edények azon oknál fogva, mert mihelyt a máz lepattogzott - ami pedig nagyon hamar és könnyen történhetik - kellemetlen agyagszerű szaggal bírnak, mely a bennük főzött éteteket is, hogy úgy mondjam, megmételyezi. Azután az egészségre is hátrányosak az ólomkeveréknél fogva, mely a máz készítésénél használtatik." „Az öntött vas edények szintén kevéssé felelnek meg a czélnak, a mennyiben ezek meg könnyen és hamar elmeszesednek, s az ilyen edényekben főzött ételek egyrészt nagyon rontják a fogakat, másrészt meg zavarják és akadályozzák az emésztést." A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum konyhaedényekről szóló legkorábbi forrása Geittner és Rausch Budapesten / Háztartási és konyhaszerek árjegyzéke az 188A/85. évre. Ebben már a zománcozott öntöttvas és a zománcozott lemezedények széles választékát hirdetik, kívül kék és belül fehér, valamint kék-fehér márványos és kék-fehér csíkos színekben. Mellettük csiszolt vaspléh, cinezett és fehér vaspléh edényeket is kínálnak. 3

3 SZABÓ Sarolta 1997. 03. 3

5 KŐNEK Sándor 1865. 3

6 „76§ A kovácsolt vasból, valamint az aczél-és vasból való gyártmányok Alsó-Ausztriában, mint már fennebb érintetett, Bécs városa, továbbá Ybs melletti Waidhofen, Gamming és Scheibs tája tömeges vasgyártásnak székhelye..., 13 serpenyő és üsthámor, valamint 11 kovácsműhely a mélyített vasedények gyártásával foglalkozik, évenkint mintegy 140,000 forint értékben, míg 4 gyár zománczolt vasedényekből évenkint 200,000 forint értékűt szolgáltat." ..Bécsben 2 pléháruk gyára és 12 nagyobbszerű bádogműhely van." „Felső-Ausztriában 2 rézhámor 1860-ban 27,000 drb, különféle rézedényt szolgáltatott." 3

7 DOBOS C. József 1881. Magyar-franczia szakácskönyv c. kötetéről van szó, amely valóban szakácskönyv, nem süteményes kötet. A rövidesen neves cukrászként bemutatkozó szerző ebben az időben még divatos belvárosi csemegeboltot üzemeltetett, ahol árult saját ételeiből is. Egyébként a XIX. század végének szakácskönyvei a főzőedények fajtáit általában nem részletezik. 3

8 KERPELY Antal 1885. Krompach (Szepes vm.l, 1891-ben krompach-hernádi vasműbányatársulat (vasércbányák és vasgyár, nyersvas és vasöntvény gyártás). THIRRING Gusztáv 1895. Az 1885-ben megjelent, A magyar vasgyárak, hámorok és vasgyártmányok ismertetése című cikkében Kerpely Antal Krompachon jelzi öntöde működését, ahol zománcozott öntöttvas edényeket is gyártanak.

3

8 Az 1893 és 1897 között megjelent Pallas Lexikon Főzés címszava

3' a legrégebben használt cserépedények után a mázzal bevont cserép, majd a réz és vasedények időbeli sorrendet állítja fel. Megemlíti, hogy a cserépedények könnyű avasodásuk és törékenységük miatt mentek ki a divatból, míg a rézedények használatát a savanyú anyagok által okozott rézrozsda szorította ki. A megjelenés időszakában, a XIX. század végén, zománcozott vas és pléhedények készítését emeli elsősorban ki. A Vasedény címszó részletesen közli az öntöttvas és hengerelt vaslemez edények készítési és zománcozási folyamatát. Jelzi, hogy a fedőzománc összetétele általában a műhelyek titka.

4

0 Edénygyártó helyként a kincstár zólyombrézói (ide tartozik Kisgaram), zománcoló üzemként pedig a két losonci gyárat sorolja fel. STATISZTIKÁK A SZÁZADFORDULÓN: 1898,1906,1909 A fém főzőedény hazai kínálatának gyors átrendeződése idején, a 19-20. század fordulóján, két alkalommal készült a vasedények hazai gyártásáról országos statisztika (1898, 1906).

4

1 Olvasásukat megkönnyíti, ha látjuk a második közlés rendszerezését, a kötetszerkesztő vasipari szakember megfogalmazásában: 1. Nyers öntöttvas edények 2. Zománcozott öntöttvas edények 3. Kovácsolással vagy sajtolással előállított feketepléh-edények (üstök, bográcsok) 6. Zománcozott pléhedények 5. Fehérbádogból készült, továbbá ónozott, ill. cinkezett edények A bádog, másként pléh: hengerelt vaslemez. Fehér bádognak v. fehér lemeznek nevezik az ón-ólom ötvénnyel bevont vaslemezt.

4

2 3

9,.Az ételek izére nagy befolyást gyakorol az edény tisztasága mellett az anyag, melyből készült. Legrégibb időben már talán cserépedényt használtak, melyet a mázzal bevont főzőedény követett, majd réz- és vasedényt, jelenleg leginkább zománcozott vas- vagy pléhedényt készítenek; a cserépedény könnyű avasodása és törékenysége miatt ment ki a divatból, míg a rézedény használatát a savanyú anyagok által előidézett s ártalmas rézrozsda ritkította. Épp ezen rézrozsda képződésének akadályozására szolgált az edényeknek belülről való ónozása, mely azonban minduntalan újítást igényelt." KUN WEBER Mária 1894. m EDVI ILLÉS Aladár 1897. A Vasedény címszó terjedelme miatt a Mellékletben olvasható. " Mindkét alkalommal az ország gyáripari statisztikája Vasipar fejezetében. Az 1898. évi adatelvételt Hegedűs Sándor rendelte el, és a gyáripar egészét bemutató 20 kötetet Szterényi József szerkesztette 1901.; az 1906. évi adatokat közli Edvi Illés Aladár 1911. - Hegedűs Sándor (Kolozsvár 1847-Bp. 1906.), az MTA tagja. 1899-1902 kereskedelemügyi miniszterként a külkereskedelem növelésére és az ipar állami támogatására törekedett. Edvi Illés Aladár (Kapuvár 1858-Bp. 1927) gépészmérnök, ekkor a Kereskedelmi Minisztérium Iparfejlesztő műszaki osztályának vezetője. Szakirodalmi munkáságának fő témái a vasművesség története és a vasipari technológia. KENYERES Ágnes 1967. 410., 696. 13