Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története
Életművét rendkívül értékesnek kell tekintenünk akkor is, ha a magyar népi építészet összefoglalására és történeti elemzésére vonatkozó törekvései 5" nem jártak sikerrel. VARGHA László tanulmányai számos építészettörténeti és művészettörténeti elemzéssel gazdagították a népi építészetről alkotott ismereteinket. 5 1 VARGHA I .ás/ló dolgozta ki és alkalmazta először sikeresen a népi építészetben a néprajzi és építészeti vizsgálatok együttes módszerét, amelyben a néprajzi következtetések pontos építészeti felt ételekre és építészettörténeti elemzésekre épülhetnek. 5 2 Mindketten nagyon sokat tettek a népi építészeti emlékek megmentéséért és mindketten szorgalmazták az építészek és az etnográfusok együttműködésének fontosságát a népi építészeti vizsgálatokban. A II. világháború utáni évtizedekben - az egész magyar néprajztudomány megújulásával együtt - a népi építészeti kutatások is mind szélesebben bontakoztak ki. 5 5 A munkálatok két irányban folytak. Egyfelől több sikeres kísérlet történt, GUNDA Béla, TÁLAS I István, VAJKAI Aurél, VARGHA László közreműködésével a kutatási módszerek tisztázása, megújítása érdekében. 5 4 Az elméleti és módszertani vitáknak köszönhetően a korábbi evolucionista szemlélet helyett a népi építészet vizsgálatainak történeti összehasonlító módszere, a funkcionálisra vizsgálatok, a pontos műszaki felmérések és dokumentálások módszere, illetve e módszerek együttes alkalmazása került előtérbe. A kutatások másik iránya a területileg és tematikailag is mind szélesebb anyagfelvételt, valamint a recens anyag történeti elemzését vette célba. Ehhez a munkához jótékonyan járultak hozzá a legutóbbi időben közzétett, részben néprajzilag is értékelt történeti adatfeltárások, a nyelvtudomány újabb eredményei, valamint az újabb Árpád-kori és középkori régészeti feltárások eredményei és azok néprajzi értelmezése. A komplex módszer alkalmazásával az elmúlt két évtizedben számos anyagfeltáró és elemző tanulmány, továbbá táji építészeti monográfia látott napvilágot. BARABÁS Jenő, SZENTMIHÁLYI Imre és TÓTH János Göcsej népi építészetét, 5 5 BIRO Friderika és TÓTH János a nyugat-dunántúli Őrség építészetét vizsgálta. 5" FÜZES 50. TÓTH János: A magyar falu építőművészeié. Szombathely, 1945.; TÓTII János: Népi építészetünk hagyományai. Bp., 1961. 51. VARGHA László: Klasszicista jelleg a nagykunsági népi építészetben. Művészettörténeti Értesítő, 1954.; VARGHA László: Magyar népi műemlékek. MTA II. Osztályának Közleményei, 1955.; VARGHA László: A magyar népi építészet építészettörténeti vonatkozásai. Építés-és Közlekedéstudományi Közlemények, 1958.; VARGHA László: A népi műemlékek védelmének problémái. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1967. 52. VARGHA László: A tilalmasi tanyák építkezése. Bp. 1940. 53. A korszakot átfogóan értékeli: F1LEP Antal: Népi építkezésünk kutatása. Dissertationes Ethnographicae, 2. Bp. 1976-1978. 262-293. 54. VAJKAI Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Bp. 1948.; GUNDA Béla: A népi építkezés kutatásának módszere. MTA Társ.-Tört. Tud. Oszt. Közleményei, 1954. (Hozzászólásokkal.); GUNDA Béla: A magyar népi építkezés kutatása a két világháború között és annak kritikája. MTA Társ.Tört. Ilid. Oszt. Közleményei, 1954.; [ ALASI István: Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései és problémái. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, 1944—1945.; VARGHA László: Magyar népi műemlékek, MTA II. Oszt. Közleményei, 1955. 55. BARABÁS Jenő: Füstösház Zalában. Ethnographia, 1969. 333-346.; SZENTMIHÁLYI Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház. Zalai Gyűjtemény, 2. Zalaegerszeg, 1974. 103-173.; TÓTH János: Göcsej népi építészete. Bp. 1965. 56. BÍRÓ Friderika: .Az Őrség ház- és lakáskultúrája a 18. század végétől napjainkig. 197.3. Szombathely. 1975.; TÓTI 1 János: Az Őrségek népi építészete. Bp. 1971. 202
