Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár

tották a gabonát, kasnak vagy hambámsk nevezték.

4' Hasonló épületet használtak Orosháza környékén, itt is ezzel a névvel jelölték.

4'' Hódmezővásárhelyén már a XVIII. században voltak fából készült gabonások, formájukat és szerkezetüket nem ismerjük.

4

4 Különálló épület volt a hombár Kiszomborban is.

4

5 Torontál megyében a magyarok, szerbek és a bolgárok is külön épületet emeltek a gabonának, a leírásokból, illetve utalásokból következtethetően azonban ezek nem szántalpon állottak.

4'

1 Krassó-Szörény megyében a fonott kasok már a XVIII. században használatban voltak, a kukoricán kívül valószínűleg gabonát is tároltak bennük.

4

7 A Mezőségben használt szántalpas kasokról nincsenek konkrét adataink. Annyit tudunk csak, hogy elsősorban a románok használták őket a terület déli részén.

4

8 A fonott tárolóedények és épületek Erdélyben igen nagy múltra tekintenek vissza, az uradalmak inventáriumai már a XVII. században gyakran említenek búzatartó kasokat.

49 Vesszőből font gabonást használtak a Székelyföldön is, hombárnak vagy (Háromszékben) kasnak nevezték, de nem szántalpakon állt.

5

0 Valószínűnek tartjuk, hogy a szántalpas gabonatartó nem volt gyakori Erdélyben, illetve a Déli-Kárpátok vidékén, hiszen ezeken a területeken korán elterjedtek a kamraszerű gabonások.'

1 il' <~ * ó V' t J i • J (V « : I . « m vóióJl'"

4 f . f *r Ea r ' ' m- A í m vi * J il 13. kép. Két szántalpas hombár felmérési rajza, Mohács (VARGA László felmérései 42. Új Magyar Tájszótár (UMTsz). Kézirat a Nyelvtudományi Intézetben. H. KOVÁCS Mihály gyűjtése, 1926. 43. NAGY Gyula: A gabona szemtermésének tárolása Orosházán. Ethn. LXXIV(1963) 97-100. 44. BARABÁS Jenő: Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethn. LXV (1954) 477-478. 45. KISS Mária Hortenzia: Kiszombor története. Makó (1940) 129. 46. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. BOROVSZKY Samu. Torontál vármegye. Bp. é. n. 142., 161.. 166. 47. BALASSA i.m. 272. 48. GUNDA i.m. 40-41. 49. Vö. MAKKAI László: /. Rákóczi György birtokainak gazdaság iratai (1631-1648). Bp. 1954. 562. 50. CS. SEBESTYÉN i.h. 74. 51. Vö. JANKÓ János: Kalotaszeg magyar népe. Bp. 1892. 74.; MOLDOVAN G.: A/sófehér vármegye román népe. Nagyenyed 1897. 133-134.; BÁTKY Zsigmond: Néhány adat Bánffy-hunyadnak és környékének népies építkezéséhez. N.É. VIII. (1907) 70.; CS. SEBESTYÉN i.h. 71., 74. 72