Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár
Baranya megye többi részéből csak néhány szórvány adat utal a szántalpas hombárok használatára. Egyetlen példány van a Pécshez közel eső Nagykozáron. Valaha fonott volt, később tégláv al rakták be az oldalát. Az emlékezet szerint Mohácsról hozták. Két magyar községből is van egy-egy homályos, ellenőrizhetetlen adatunk. Szebényben, ahol a századforduló előtt ugyancsak laktak sokacok, egyetlen adatközlő emlékezett vesszőből font, tapasztott és szán talpakra helyezett tárolóépületre. Romonyán, a szalmás házaknál, az emlékezet szerint hasonló épületben tartották a gabonát. Hombárnak vagy (serénynek nevezték és szánkó talpakon állt." Halvány emléke él ennek az épületnek a Mohács közelében fekvő, magyar lakosságú Kö/keden is. Valószínűleg a korábban itt élő néhány sokac család használta. Figyelemre méltó tény, hogy a szántalpas hombár teljesen ismeretlen a Pécs alatti sokac falvakban. A gabonát itt is különálló, csak erre a célra épített tárolóba helyezik, ez azonban formailag a kamrákhoz hasonlít. Sohasem használták a Dráva felső folyása melletti, baranyai és somogyi horvát községekben sem (Felsőszentmárton, Révfalu, Drávakeresztúr. Potony, Lakóesa, Szentborbás stb.), ahol komplexebb, az egyéb élelmiszer és a szerszámok tárolására is szolgáló kamrát építettek. Széles körben ismert volt a Drávaszögben. Az itteni sokac falvakban mindenütt szántalpas hombárban őrizték a gabonát.' 4 Dályokon (Dubosevica), Izsópén (Topolje), Marokon (Gajié) és Darázson (Dra ) még ma is áll néhány. 2 5 Tőlük nyugatra a határ közelébe eső községekben: [.öcsön (Lué), Torjáncon (Torjanci), Petárdán (Petlovac) stb., ugyancsak használták, innen azonban kevés adatunk van. Szórványosan előfordult a Drávaszög déli részén megtelepült magyaroknál is. Laskón (Lug) kör alakúak voltak és az udvar közepén állottak. 2 6 A fonott típust ismerték Kopácson (Kopaéevo), Vörösmarton (Zmajevac)" és Dárdán (Dárda). 2 8 Itt elsősorban a szerbek használták. Várdarócon (Vardarce ) is gyakori volt, 2' ebben a faluban kukoricát is tároltak bennük.' 0 Rendszeresen használták a szántalpas hombárt a bácskai sokacok is." Hercegszántón ma is minden háznál találunk. Régebben a falu körüli szálláskertekben állottak. A jómódú gazdák szállásán gyakran három hombár is állt egymás mellett. Később, a falu terjeszkedésével a kertek beépültek, és a hombárokat a házhoz húzatták. JANKÓ és BELLOSICS adataira támaszkodva, valószínűsítjük, hogy így tárolták a gabonát a többi Duna menti sokac faluban is, Bérege.n (Backi Breg), Monostorszegen (Backi Monostor), Szontán (Sonta), Bogyánb&n (Bodjani) és Bácsban (Bác). Szórványosan előfordultak a Duna mentén a magyar és vegyes lakosságú községekben is, 1 2 továbbá Baracskán és Bajmokonf és a szerbeknél is. 2 4 Korábban náluk gyakoribb lehetett, legalább is erre utal 23. Mindkét adat ANDRÁSFALVY Bertalan gyűjtése és szíves szóbeli közlése. 24. PINTEROVlzE, Danica: Etnografske karakteristike hrvatskih seta u Baranji. Osjecki Zbornik IV (1954) 81. 25. Prof. LECHNER, Zdenka (Osijek) szíves levélbeli közlése. 26. EA. 1855. TAGÁN Galimdzsán gyűjtése, 1941. 27. PATA kV András, Kopács (Kopaéevo), szíves levélbeli közlése. 28. TÁLASI István szíves szóbeli közlése. 29. EA. 1855. TAGÁN Galimdzsán gyűjtése, 1941. 30. BALASSA i.m. 278. 31. Vö. JANKÓ és BELLOSICS i. munkáit. 32. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk: BOROVSZKY Samu. Bács-Bodrog vármegye. Bp. é. n. I. 327. 33. BELLOSICS i.m. 300. EA 721. Gyűjtője ismeretlen. 34. BELLOSICS i.m. 300. 70
