Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Népi építkezés Mecsek-Hegyalján

k. kép. Zsúptetős lakóház, Cserkút (FÜZES Endre felvételei delmére emelték. Legtöbbször tvúkólat helyeznek el az egyik sarokban, itt tartják a sóőrlő követ és itt halmozzák fel az aprófát. A hegyaljai házaknak csak egy bejárata van, és az mindig a konyhába nyílik. Keretbe állított, zsilipszerűen összeerősített deszkalapokból álló méternyi széles, 180 cm magas kettős ajtó zárja. A kettős ajtót a tüzelőberendezés tette szükségessé. Felső és alsó részét külön-külön lehetett nyitni és zárni. A régi házak ma még meglevő konyháiban nagy, négyszögletes kemence áll, amelyben főleg kenyeret sütöttek. Általában vályogból készült; fenekét téglával rakták ki. Megépítése után kiégették. Ovális szája előtt agyagból képzett polc áll, apócika, amelyre a sütőlapátot tették a kenyér bevetése előtt. Sütés alatt a száját tévővel zárták be. A kemencének nem volt füstelvezetése, hátul a falnál lyuk volt rajta, részben ezen, részben a száján jött ki a füst. A kemencéhez tartozott apemet, a kurugla és a sütőlapát. Az első kettő a kemence kitisztítására szolgált, az utóbbival a kenyeret vagy más sütnivalót vetették be. A pemet hosszú rúdra erősített szalmacsóva volt, amelyet vízbe mártottak és sütés előtt kiseperték vele a kemence fenekét. A kurugla hosszú rúdra merőlegesen felszegeit, egyik oldalán egyenes, a másikon ovális alakú deszkalap volt, amivel a hamut és parazsat húzták ki a kemencéből. A sütőlapát hosszú rúdra erősített, bükkfából faragott kerek lap. A kemence mellé, annak egyik oldalára építették be az iist/ie/yet. 60-70 cm magas volt; vályogból rakták. Közepén 50-60 cm átmérőjű üreg volt, abba állították bele az üstöt, és alatta tüzeltek. Legtöbbször vizet melegítettek benne. 47