Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Népi műemlékek - tájházak - „Tájház". Kísérlet a fogalom és az intézmény tartalmi körülhatárolására

181. kép. Tájház, Hajdúböszörmény (BERECZKI Ibolya felvételei - parókia, paplak, - tűzoltó szertár, - pásztorház, - olvasókör stb. Véleményem szerint a hovatartozást nem annyira a funkció, mint inkább az épület jellege határozza meg. 9. Uradalmi épületek. A tájházakhoz legfeljebb a cselédházak sorolhatók, ha még egyáltalán vannak. A fentieket összefoglalva, véleményem szerint, tájháznak kell tekintenünk mindazokat a kulturális és muzeális intézményeket, melyek - helyi megjelölésüktől, nevüktől függetlenül - a Tájház Szövetség alapszabályában rögzített fogalmi és tartalmi megjelöléssel összhangban - őrzik és közvetítik a népi építészet hagyományos formáit, szerkezeteit, anyagait és díszítéseit, illetve ezek egyes elemeit, összetevőit, melyek a néprajzi kutatások által feltártan tájilag és történetileg meghatározottak; - az épületek, illetve helyiségeik berendezési tárgyai összességükben, hiteles elrendezésben ábrázolják és őrzik az egykori zsellér, paraszt vagy kézműves életformákat, művészetüket, ezek sajátos, a családra, közösségre, településre, illetve a szélesebb tájra jellemző formáit; - a portához tartozó, esetleg külterületen lévő gazdasági épületek, kézműves műhelyek, ipari létesítmények és ezek teljes vagy részleges berendezése 452