Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Népművészet - népi iparművészet - Bútorművesség a népi iparművészetben

148. kép. Bölcső IDEIM Péter felvételei ná teszi a bútort számunkra, még ha egyéb vonatkozásban meg is üti a mértéket. Ismét az ácsolt láda példájánál maradva, ez a bútor csak zsilipeléses szerkezettel készülhet, faszögekkel rögzítve, facsapon forduló tetővel, és vas sarokpántra még gondolni is szentségtörés. A mágneszár nem való tékába, a faragott fogason nem lehetnek nikkelezett akasztók, mint ahogy tudni kell azt is, hogy milyen szögbe kell becsapolni a szék vagy a pad lábát, és hogyan kell ékelni a szék támláját, vagy az asztal lábát merevítő hevedert. Hibának számít a túlzott archaizálás, a felesleges szerkezet alkalmazása, például egy tálas polcai és oldala összeerősítésénél az ékkel történő rögzítés, vagy ládák és más bútorok indokolatlan megvasalása, a bútorok különféle pácokkal való öregítése. Napjaink népi bútorművességében kikerülhetetlen szempont a bútor mívessége, a kivitel színvonala. A szerkezetnek, a kivitelnek meg kell oldani a bútor stabilitását, biztonságát, hogy a lábak ne lötyögjenek, a bútor ne dőljön el, hogy célkitűzésének megfelelően lehessen nyitni és zárni, hogy az éles sarkok, a kiugró szerkezetek ne veszélyeztessék a környezet biztonságát. Ide tartozik a megmunkálás, az illesztés pontossága, a felületek stílushoz illeszkedő simítása vagy darabossága, tartózkodás a fényezéstől, a lakkozástól, mely anyagszerűtlenné teszi a legszebben elkészített bútort is. A festett bútorok esetében rendkívül fontos a megfelelő festékanyag kiválasztása, a színes helyes árnyalata, a felhordás gondossága. A problémák és hibák számbavételét még folytatni lehetne. De talán az elmondottak is érzékeltetik, hogy további konzultációkra, megbeszélésekre és más alkalmakra 399