Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Népművészet - népi iparművészet - A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói
Díszítménye vésett és pirossal spanyolozott. Fedelén kétoldalt bevonalkázott háromszögek sora. Mindkét oldalán csipkézéssel díszített keret. - Kopott, a fedelet biztosító pecek hiányzik. Készítője, a készítés helye és ideje ismeretlen. Gyűjtője ismeretlen. 59.159.1. - Hirics. - 1958. - H: 230 mm, M: 34 mm, Sz: 45 mm. Egyik végén lekerekített hasáb alakú doboz. Belül osztatlan. - Zár: 6. típus. Díszítménye vésett. Fedelén egyszerű rajzú stilizált virágminták. Mindkét oldalán bevonalkázott háromszögek sora. - Nagyon kopott. Készítője, a készítés helye és ideje ismeretlen. Vass Zoltán gyűjtötte. Gyűjteményünkből összefoglalóan az alábbiakat állapíthatjuk meg: Elterjedés. - 54 borotvatartó származási helyét ismerjük. 50 borotvatartót gyűjtöttek az Ormánságban, a megye többi részéből mindössze négy került elő. Ezek közül kettő a Hegyhátról (Tormásról), egy a Pécsvárad környéki magyar területről (Ellendrő!) és egy Pécsről. Ez utóbbi azonban magángyűjtőtől vásárolták, tehát nem tekinthető pécsi származásúnak. Hat tárgy eredete ismeretlen. Az aránytalanságot részben a gyűjtés rendszertelenségével magyarázhatjuk. Bizonyos azonban az is, hogy csak ott terjedhetett el, ahol jelentősebb állattartás volt. Már dolgozatunk elején hivatkoztunk az ormánsági állattartás jelentőségére. Nem véletlen tehát, hogy gyűjteményünk nagyobb része az Ormánságból származik. Ugyanezt az összefüggést állapítottuk meg szaru sótartóink elterjedésének vizsgálatakor is. 2' Anyag. - Legtöbbjüket keményfából faragták, de akad néhány, amely félkemény fából (hárs, nyárfa, fűzfa) készült. Ez utóbbiak díszítménye egyszerűbb, mélyebben árkolt és egyik sem spanyolozott. Fonna. - Legtöbb borotvatartónk elkeskenyedő hasáb alakú. Ezt a formát a borotva célszerű elhelyezésének az igénye alakította ki. Gyakori a szélesebb, laposabb változat is. Ebben általában két-három rekesz van. Külön csoportot alkotnak azok a darabok, amelyeket Radics István készített. Az előzőktől abban különböznek, hogy ő a fedelet rögzítő faszöget hosszabbra hagyta, fejét négyszögletesre faragta. Alája lépcsőzetesen, csipkésen kimunkált magas „gallért" épített. Kiválik a többi közül az 52.316.1 és az 52.336.1 ltsz. tárgy is. Az első csónak alakú, a másodiknak a nagy fiók és a sok kis rekesz kölcsönöz sajátos külsőt. Hasonló alakú borotvatartók készültek a Balaton környékén. 3 0 Az elkeskenvedő forma gyakori volt a Hortobágyon is." Zár. - Borotvatartóink zárszerkezeteit 10 típusba soroltuk. Közülük a 2. (12 db), a 6. (11 db), 5. (9 db) és 3. (8 db) változat fordul elő legtöbbször. Általában ugyanezeket találjuk meg az ország más részein is. Az eddig publikált adatok szerint a Balaton környékén a 2., 3., 4., 5., 7. és 8. típust ismerték." Az orosházi múzeum borotvatartóin az 1., 3., 5. és 29. FÜZESE.: im. 315. 30 . MALONYAY D.: im. III. Képanyag. 31. LÜKŐ G.: im. 20-22. 32. MALONYAY D.: im. III. Képanyag. 372
