Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Tornác a magyar népi építészetben

70. kép. Talpasház díszes oromtornáca IMuraszemenye) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Dél-Dunántúl tájegységében (DEIM Péter felvétele) szítették. A tornácoszlopok között gyakran lécezett vagy dcszkázott mellvéddel alakítottak ki. A faragásdíszek harmonikusan illeszkedtek az ugyancsak faragott deszka oromzatok stílusához. Ma már nem kétséges, hogy a tornác a reneszánsz idején alakult ki Olaszországban, és onnan olasz építőmesterek közvetítették a 16-17. században Magyarországra. A délnyugat-magyarországi parasztházak tornácának előképe a nemesség falusi udvarháza lehetett, mely már a 17. század elejére kialakult. A faoszlopos tornác áttételeken keresztül és kissé megkésve jelent meg ezen a v idéken a parasztházakon, valószínűleg már a 18. században. A reneszánsz hatások közvetlenül is elérhették a I )unántúl déli és nyugati részét Észak-Olaszországon és Szlovénián keresztül, pontosabb útvonala és a terjedés mechanizmusa azonban még nem tisztázott. 71. kép. Oromtornác faragott oszlopai, Szenna Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény IBERECZKI Ibolya felvételei 72. kép. Fűrészelt deszka díszítések lakóház tornácán, Orfű IBERECZKI Ibolya felvétele] 248