Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyar parasztház függőleges tagolódása, veremház, barlanglakás

48. kép. Barlanglakás tornáca, Cserépváralja IBAKÓ Ferenc felvételei A magyarországi barlanglakások eredetéről, múltjáról keveset tudunk. Az építmények tanulmányozása alapján korukat legfeljebb kétszáz évre lehet tenni. A szórvány történeti adatok alapján a mesterségesen vájt barlangok lakásként való használata a 13. századtól feltételezhető. Eredetüket, történeti múltjukat BAKÓ Ferenc széleskörűen nyomozta könyvében, és összehasonlító anyagként felsorakoztatta az egyházi és világi jellegű, kisázsiai, kaukázusi és Fekete-tenger vidéki barlangépítményeket, jóllehet közvetlen kapcsolatuk nem mutatható ki. Néhány halvány vonással és közvetett bizonyítékkal felvázolta annak lehetőségét, hogy a Bükk hegység déli lejtőin elterjedt barlanglakásokat az egykori Kazár birodalomhoz tartozott, majd a honfoglaló magyarokkal együtt ezen a vidéken letelepült kabar törzs honosította meg a 9-10. századtól.

1

2 A kontinuitás bizonyításához azonban egyelőre nem rendelkezünk adatokkal. Véleményünk szerint a barlanglakások is, minként a veremházak, a társadalom erőteljes differenciálódásával jöhettek létre, és használatukat is az utóbbi évszázadokban e társadalmi rétegezettség konzerválta. 12. BAKÓ Ferenc: Bükki barlanglakások. Miskolc, 1977. 51-55. 216