Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története
tek történtek arra, hogy a magyar népi építészet emlékeit közép-európai összefüggésben értelmezzük, 7 8 továbbá arra, hogy-az újabb régészeti és történeti adatok ismeretében - az alföldi és az észak-kelet-magyarországi háztípus eredetét megragadjuk. 7 9 A népi építészet vizsgálatának a szélesítéséhez és elmélyítéséhez kétségtelenül hozzájárultak az Országos Műemléki Felügyelőség által szervezett, az ország minden településére kiterjedő népi műemlékfelmérések, melyekben óriási értékű adatmenynyiség halmozódik fel, topográfiai feldolgozásuk és kiadásuk is megkezdődött 8 0, továbbá az olyan nagy tudományos vállalkozások előkészületei, mint a Magyar Néprajzi Atlasz 8' és a Magyar Néprajzi Lexikon 8 2 ismereteink gyarapításában. Rendkívül fontos szerep jut a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak és a regionális szabadtéri múzeumoknak, amelyek tervező, előkészítő, majd kivitelező munkájuk során hatalmas új anyagot tárnak fel és rendszereznek. Tudományos feldolgozásuk is megindult. A kutatások fellendülését előmozdította az is, hogy a korábbinál jóval nagyobb publikációs lehetőség állt rendelkezésre az elmúlt időszakban. A néprajzi szakfolyóiratokon kívül a múzeumok évkönyvei, az építészettörténeti és műemlékvédelmi periodikák, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1980-ban indult periodikája, Ház és Ember, valamint egyes kiadók készsége kedvezőbb körülményeket biztosított a népi építészet kutatási eredményei közreadására. III. A magyar népi építészetre és lakáskultúrára vonatkozó tudományos forrásanyag, jellegének és a felhasználás céljának megfelelően többféle intézménytípus archívumaiban található. A még nem publikált régészeti forrásanyagot - az ásatást végző intézménytől és személytől függetlenül - a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában helyezik el megfelelően dokumentálva, rendszerezve és archiválva. A nem publikált történeti forrásanyag az említett átfogó igényű feldolgozásokon kívül, elsősorban a Magyar Országos Levéltárban, illetőleg a megyei központok levéltáraiban, egyházi levéltárakban, továbbá egyéb kisebb levéltárakban található. A kutatást nehezíti, hogy a levéltárak anyagának zöme nincs módszeresen feltárva és archi78. BARABAS Jenő: Diffusion der Bautechniken und Baukonstruktionen im Karpatenbecken. Ludove stavitelstvo V karpatskej oblasti. Bratislava, 1974. 93-102.: FROLEG, Vaclav: Die gemeinsamen und differenzierenden Elemente in der Volksbaukunst des Donaugebietes. Ethnologica Slavica, 1971. 7-95.; NOVAK, Vilko: Das Blockhaus im slowenisch-ungarischen Grenzgebiet. Műveltség és Hagyomány, 1971. 285-296.; PRAZAK, Vilem: Közép-Európa népi építkezésének néhány fejlődéstörténeti kérdéséhez. Műveltség és Hagyomány, I960. 293-305. 79. DAM László: Zur Frage der Genese des ungarischen Hauses. Műveltség és Hagyomány (Ethnographica et Folkloristica Carpathica 1.), 1979. 85-99.; 80. Magyarországi Műemléki topográfiája c. sorozaton belül több megye anyagát feldolgozó kötet jelent meg. 81. BARABÁS Jenő: Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából. Néprajzi Értesítő, 1967. 5-72.; A térképlapok kiadása sajtó alatt. 82. Magyar Néprajzi Lexikon I-IV Bp. 1977-1982. 205
