Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A népi építészet kutatásának főbb kérdései

38. kép. Abora a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kispaláéi portáján IDEIM Péter felvételei A gabona őrzésére, raktározására szolgáló építmények a magyar nyelvterületen funkcionális szempontból alapvetően két csoportba oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok az építmények, amelyek kizárólag a gabonafélék tárolására szolgáltak, mint a gabonás verem, a boglyaformájú gabonás, a szántalpas hombár és a gerendavázas gabonás. A második csoportba sorolhatók a különálló kamrák, melyeket többféle termeivény mellett gabona raktározására is használtak. Az első csoportba tartozó építmények közül a földbe mélyített gabonás verem a mérsékelt és a szubtropikus zónákban a legtöbb kontinensen ismert volt, ahol a termelés intenzitása szükségessé, a talajviszonyok pedig lehetővé tették alkalmazását. A Kárpát-medence sík tájain és a kapcsolódó területeken nyolc-kilenc évszázadon keresztül tartoztak a paraszt39. kép. Istállóspajta, Cserkút (FÜZES Endre felvétele) 188