Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Gondolatok egy magyar népi építészetet bemutató filmhez

megéltek és átéltek. (Gótika = falusi templomok, csűrök stb.; reneszánsz = templomok, tornyok, de főleg a falusi ház tornáca; barokk = oromzatok, boltozatok, tornácok és templomok; klasszicizmus = oromzatok, nyílászáró keretek, tornácoszlo­pok stb. - és a sort még lehetne folytatni!) A stílusjegyek elsősorban anyagi lehetőségük és társadalmi státusuk miatt egyszerűbbek, otrombábbak, szegényesek a falusi épületeken, és nem a parasztok esz­tétikai igénytelensége miatt. A falusi közösség erős erkölcsi és tradicionális kötöttsé­ge miatt a stíluselemek messze túlélték saját korukat. A falusi építészet nemzetközisége Mint az építészet általában, a falusi építészet is nagy földrajzi zónákban alakította ki sajátos jegyeit. A meghatározó tényezők között a falusi építészet esetében elsősorban a rendelkezésre álló nyersanyagot (fa, kő, sár), tehát növényföldrajzi tényezőket kell figyelembe venni, másodsorban a klimatikus viszonyokat, melyek - a fűtésrendszereken keresztül - alapvetően meghatározták az építmények (főleg a lakóházak) méreteit és jellemzőit. Ezért a falusi építészet nagytáji zónái mindig is át­lépték az etnikai és a nyelvi határokat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Kárpát-medence falusi építészete alapvonásaiban 6-700 évvel ezelőtt alakult ki, és része egy Közép- és Kelet-európai na­gyobb építészeti zónának, melyben a háromhelyiséges parasztház (szoba-konyha-kam­ra), mint alaptípus létrejött. Mindazok a falusi emlékek, melyek a 18-19. századból ránk maradtak, ennek a korai alaptípusnak a változatai, melyek alakításában különböző hatások érvényesültek. Ezért tudatában kell lennünk annak, hogy ha egy 19. századi parasztházra tekin­tünk, 6-8 évszázad és szinte fél Európa tekint vissza ránk, az Őrség-Göcsejben az Alpok ácsművessége, Észak-Magyarországon az északi Kárpátok és vidékének faépíté­szete, Északkelet-Magyarországon a keleti Kárpátok borona szerkezete és a Partium gótikus és reneszánsz jegyeket viselő építészete. A Dél-Dunántúlon házaink balkáni jegyeket is hordoznak, a belső fejlődés eredményeként kialakult alföldi ház pedig tüzelőberendezésében viseli Kelet és Nyugat örökségét. A falusi építészet egysége Kétféle egységről is beszélhetünk. Az egyik a kisebb vagy nagyobb tájon élő közös­ségek hagyományozódott építészeti egysége. Nyilvánvaló, hogy a jellegzetes stílus ha­gyománya (például a göcseji talpas-vázas építési mód, vagy a „palóc ház" jellegzetes stílusa) többféle tényező hatására alakult ki generációk kezén, és a folyamatban soro­zatos innovációk is szerepet játszottak. Mégis a magyarországi népi építészet „klasszi­kus" építészeti zónái, háztípusai fő vonásaikban azonosságot mutattak még a XIX. szá­zadban. Ez a stílusegység, melyet a néprajzkutatók elsősorban belső jellemzők, az építészek főleg külső meghatározók alapján írnak körül, történetileg alakult ki és fel­bomlásáig az egész faluképre rányomta a bélyegét. 156

Next

/
Oldalképek
Tartalom