Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Változások és regionális különbségek Baranya paraszti építkezésében

tapasztalhattuk, akik termelésükkel a leggyorsabban tudtak a piac igényeihez alkalmazkodni, ezért - továbbá szorgalmuk, igénytelenségük és takarékos életmódjuk következtében - a legkorábban tudtak tőkét felhalmozni. A folyamat jóval lassúbb volt a megye nyugati és délnyugati területein, ahol - különböző okok miatt - az árutermelő paraszt üzemek később és lassabban indultak fejlődésnek. Az építészet XVIII. századi emlékei leginkább ezeken a területeken maradtak meg. Baranya paraszti építészetének második nagy átalakulása a felszabadulás után kezdődött. A szemünk előtt zajló folyamat ma is tart. Okai közismertek. Ütemét a korszerűbb lakáskultúra és egy újfajta reprezentáció igénye mozgatja, irányát pedig a manzard- és sátortetős, redőnyös, vakolatdíszes házak sora jelzi, melyek újabb tisztaszobákat zárnak magukba. 23. kép. A hidasi lakóház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (DEIM Péter felvétele] 150