Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A kicsépelt gabona tárolása a magyar parasztok gazdálkodásában

8. A gabona tárolására szolgáló edények és építmények több évszázados használata ökológiailag determinált kettős zónát mutat, bár a középkori típusok alkalmazásának földrajzi elterjedtségéről csak sejtéseink lehetnek. Feltételezhető, hogy gabonás verem alkalmazása - az ökológiai körülmények miatt - a középkorban sem haladta meg a síkságokat és a környező dombvidéket, a csapadékosabb zónákban az ácsolt láda és a vesszőkas lehetett a domináns tároló, amelyeket helyenként szalmaedény, vagy kivájt fatörzs egészített ki. A tárolásnak ez a kettős zónája összefügghetett a mezőgazdaság egészének a középkor végén már megmutatkozó kettősségével, ezen belül is a szálas gabona elhelyezésére szolgáló épületek (csűrök, pajták) meglétével, illetőleg hiányával, valamint a szemnyerési munkák különbözőségével. IV. A témakörben készült korábbi publikációk A magyarországi szántalpas hombár. Ethn. 1964. A gerendavázas gabonás. Ethn. 1970. I )ie Getreidespeicher im südlichen Teil das Karpatenbeckcns. In: Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. Szerk: Balassa I. Bp. 1972. A múzeumok hozzájárulása az anyagi műveltség vizsgálatához. Dissertationes Ethnographicae 2. 1976. 37-38. Budapest 141