Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A gabonás vermek problematikájához
Kéziratos dolgozatunkban a probléma megközelítésekor GYÖRFFY I. egyik gondolatmenetéből indultunk ki, mely szerint a csűrös gazdálkodási rendszerben a csűrben raktározott gabona egész éven át tartó folyamatos cséplése miatt a szemes gabona tárolása nem probléma. A raktározás azokon a területeken okoz gondot, ahol nyomtatással nyerik a szemet és a munka idényjellegéből következően rövid idő alatt nagy mennyiségben felhalmozott szemet kell raktározni. 4 1 Úgy véltük akkor, hogy GYÖRFFY I. e gondolatával a probléma lényegét ragadta meg, ezért a vermek akkor ismert elterjedési képét összevetettük azzal a térképpel, amelyet HOFF.Y1ANN T a nyomtatás XVII-XIX. századi gyakorlatáról rajzolt meg. 4 1 .Az összehasonlítás eredménye arra biztatott bennünket, hogy GYÖRFFY I. okfejtése alapján a nyomtató szemnyerési munka és a vermek egyazon területen való elterjedését, következésképpen a kettő közvetlen kapcsolatát tételezzük fel. Az újabb adatok alapján. IKVAI N. bíráló megjegyzései után, 4 1 meggyőződtünk arról, hogy a kéziratos dolgozatunkban rögzített feltevésünket módosítanunk kell. A tények gondos mérlegelése után ma már úgy látjuk, hogy a vermelés és a szemnyerési eljárások közötti kapcsolat sokkal bonyolultabb összefüggésrendszeren keresztül érvényesül, mint korábban gondoltuk. Világosan kell látni, hogy a gabonás vermek alkalmazása elsőrendűen a mezőgazdasági kultúra termelési és technikai szintjének, termelőerőinek függvénye és a vermelés okozati összefüggései csak e jellemzők segítségével ismerhetők meg. A vermek alkalmazása szerte Európában, különösen az északi, keleti és a déli szláv területeken, valamint a közbeékelt nyelvterületeken a nemzetiségi társadalmak felbomlása és a korai feudalizmus kibontakozása idején kezdődött, szoros összefüggésben a gabonatermesztés elterjedésével. 4 4 A verem mindaddig használatban maradtak, amíg a használók feudális termelési viszonyok között éltek, amíg a termelőerők fejlődése, a munkaeszközök fejlődése, a termelési technika javulása, a társadalmi munkamegosztás szélesedése e kereteket szét nem feszítette. 4 5 Voltaképpen a gabonás vermet a feudalizmusra jellemző termelőeszköznek kell tekintenünk, amely ugyan sok ezer évvel ezelőtt jött létre, de a társadalmi viszonyok jellemzője csak a feudalizmus idején lett, amikor - függetlenül a klimatikus viszonyoktól és a talaj minőségétől - lehetővé téve a termeivények felhalmozását, közvetlenül vagy közvetve a feudális kisajátítás kibontakozását és megszilárdulását segítette elő. A termelőeszközök technikai színvonalának minimális fejlődése, mondhatni stagnálása, a termelési technológia megmerevedése, ezzel együtt a paraszti mezőgazdasági üzemek termelésének jobbára önellátó jellege a t ermelés gyakorlatát Közép- és Kelet-Európában évszázadokra konzerválta. A vermek évszázados továbbélését a Kárpát-medence középső térségeiben egyéb 41. GYÖRFFY I. 1943. 89. 42. HOFFMANN T. 1963. 271. 43. IKVAI N. 1966. 370. 44. A gabonás vermek alkalmazásáról az említett területeken vö. BIELENSTEIN, 1907.126.; HENSEL, W 1965. 49-52.; MENNINEN, I. 1931-33. II. 270-271.; GREKOY B. D. 1956. 35., 432.; FEDOROVSZKIJ, A. Sz. 1931. 1-2.; ZELENIN, I). 1927. 54-55.; BLOMKVIST, E . 1956. 314.; HABEBLANDT, A. 1926. 1 I . 355.; SCHIER, B. 1932. 394.; MOSZYNSKI. K . 1929. 22-229.; SCHRÄM F . 1962. 4L; uő. 1970. 148.; A szlovák területekre vonatkozó irodalmat vö. IKVAI N . 1966. 343-344. 45. Rámutatott erre IKVAI N . is: 1966. 370-371. 118
