Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A gabonás vermek problematikájához
Sokkal problematikusabbak azok a kérdések, amelyek - GYÖRFFY I. már klasszikusnak számító megfogalmazása óta"' - a gabonás vermek és a Kárpát-medencében kialakult kettős mezőgazdasági rendszer összefüggésére utalnak. GYÖRFFY 1. megállapításait HOFFMANN T. így foglalta össze: „A Kárpát-medence térségében két egymástól jól elkülöníthető mezőgazdasági rendszer érvényesül, az egyik európai eredetű, a másik pedig olyan vonásokat mutat, amelyek a honfoglaló magyarság korábbi életfeltételeit, korábbi hazája mezőgazdasági termelésének jellegzetes sajátságait őrizték meg. Az előbbinek jellemzője, hogy a gabonát sarlóval aratták, azt kévébe kötötték, szekereken a paraszt portájára szállították, és ott a szálas gabona tárolására alkalmas építményekben elraktározva, télen át emberi erővel elcsépelték. A főtermék a rozs. A másik mezőgazdasági rendszer az úgynevezett ázsiai vagy nomád, főterménv a búza és a tavaszi vetésű növények, amelyeket nem sarlóval, hanem kaszával aratnak, a gabonát nem kötik kévébe, szénaszerűen kisebb boglyákba, vontatókba halmozzák, majd a vontatókat a közeli szérűkre húzatják, ott állatokkal, főként lovakkal azon nyomban elnyomtatják. A kétféle mezőgazdasági rendszer a Kárpát-medence térségében jól különválasztható, földrajzi elterjedésben jelentkezik. A nomád mindenekelőtt a Nagy-Alföld mezőgazdaságára jellemző, az európai a középhegyvidéken és a dombvidékeken honos."" Hozzátehetjük még GYÖRFFY 1.-nak a szemes gabona raktározására vonatkozó megállapítását: az európai rendszerjellemzője a gabonás épület és a kas, a másiké a földbe vájt verem és a gabonás láda. A kettős mezőgazdasági rendszer rögzítésekor GYÖRFFY 1. egy XIX. század eleji forrásra, CSAPLOVICS J. munkájára támaszkodott, 3 8 de mint már TALASI I. tisztázta, 3 9 a kettős rendszer lényegét KALLAY F ismerte fel először, aki a vermekről így írt: „A Magyar Gazdának Magazinja (magaszín) avagy Gabona-Tárháza a földbe ásott vermek. Ez egészen Ázsiai gazdálkodás módja, és igen régi eredetre mutat. Ezt a gabona tartás módját, melly a vigyázatlanoknál sok kárral járhat, gúnyolja az Európai pallérozott mezei gazdaság, de a régiségekhez annyira ragaszkodó Magyar Nemzet nem távozik el attól mind a mái napig. Hogy tehát a Magyar mind e mái napig is vermekbe, még pedig Ázsiai szabású t ermekbe veri rakásra gabonáját, már tsak ez is felemeli nemzetünket és annak gazdálkodása módját a legrégibb Ázsiai eredetek időszakára."'" 1 KALLAY E tehát az „ázsiai" gazdálkodás döntő kritériumának tartotta a gabonaneműek vermelését, és azért idéztük írását, mert bár egészen más úton szerzett ismeretek alapján - fentebb magunk is hangot adtunk annak a feltevésünknek, hogy a honfoglalók a gabonás verem ismeretét korábbi lakhelyükről hozták magukkal a Kárpát-medencébe. Visszatérve GYÖRFFY I. tézisére, a gabonás épületekre és edényekre vonatkozó megállapítás elemzését ehelyütt mellőzve, vizsgáljuk meg, valóban kimutatható-e öszszefüggés a gabonás vermek és a „nomád" gazdálkodási rendszer között? 36. GYÖRFFY' I. 1928. 45-46. 37. IIOFFMANN T 1963. 26-27. 38. CSAPLOVICS J. 1829. II. 12-13. 39. TÁLASI I. 1946. 13-19. 40. KÁLLAY F 1823. VII. 24. 117
