Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

III Felső-Tiszavidék

Felső-Tiszavidék a Báthoriak, Bethlenek és Rákócziak révén élénk kapcsolatot ápolt a virágkorát élő Erdélyi Fejedelemséggel. Innen indult a Rákóczi-szabadságharc, s a vidék szülöttjének, Esze Tamásnak és kuruc vitézeinek emlékezete ma is él. A19. századi reform mozgalmakban és az1848-49-es szabadságharcban a helyi nemesi társadalom egy része aktív szerepet játszott. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, vagy Móricz Zsigmond, a paraszti élet hiteles megjelenítője szintén e vidék szülötte. Az 1848-as polgári átalakulás, illetve a vízszabályozások előnyeit a vidék népessége és gazdasága nem tudta a maga fejlődésére felhasználni. A kisnemesi réteg régi világhoz való ragaszkodása a feudális gazdaság kereteit konzerválta (nagybirtokrendszer; innovációk hiánya). A trianoni békeszerződés szerint megvont új államhatár a vidék falvait elvágta korábbi közigazgatási és piaci körzetüktől, megszakadt a vasúti összeköttetés is. Határ menti, elzárt helyzetükben tovább őrződtek életformájuk régies vonásai. Ez az elszigeteltség máig hatással van a vidék gazdaságára és kultúrájára. Az 1974-ben megnyitott tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be. Az udvarokban megtalálhatók a vidék jellegzetes kultúrnövényei (pl. besztercei szilva, milotai dió is.)