Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-4 Márianosztrai lakóház

alkalmával elmaradhatatlan húslevest és a káposztát, itt sütik a hurkát, kolbászt és a hólyagos, vagyis hájas pogácsát.A kamrában a teknőben pácolják sós lében a szalonnát meg a húst, és a rézüstöt is előkészítették a zsír kisütéséhez. Az estét azonban hívatlan látogatók megjelenése zavarja meg: a falubeli fiatal fiúk titokban hosszú nyársat, drazsenyt állítanak a ház ajtajába. A nyárson vers olvasható, ebben kérnek egy kis hurkát-kolbászt a kéregetők. A házigazda a nyárs ágaira húst, kenyeret, néhol még uborkát is tűz, és így teszi vissza az ágat az ajtóba. Kedves szomszédaim egy percre figyelem íMert én most nyársamat hozzátok^ ßeteszem Régi jó szobásom most is megtartom (Remélem, megrafyá^ s úgy visszakapom. A pálosok A pátosok az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, melyet a 13. század közepén Boldog Özséb alapított. Nevét a 3- században remeteségben élt Szent Pálról kapta. A pálosok a Szűzanya iránti tiszteletből fehér színű ruhát hordanak, mely után fehér barátoknak is nevezik őket. Nagy Lajos király patronálásának köszönhetően a 14. század közepén épült fel a márianosztrai templom és kolostor Innen indult az a 16 pálos Lengyelországba, akik a cze§tochowai kolostort megalapították, amely ma is a rend központja és a lengyelek nemzeti kegyhelye. 1786ban II. József a pálos rendet feloszlatta. A márianosztrai kolostort 1858ban fegyházzá atakították, 1948 után a koncepciós perek elítéltjeit itt tartották fogva. A kolostor jelenleg is börtönként működik, a kegyhelyen azonban 1989 óta ismét pálosok szolgálnak.