Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-2 Szomolyai pinceház

hJ 1ö i -mM Rececsipke A recerámán recetűvel kivarrott csipkéből készült ajtó- és ablakfüggöny, szekrénycsík, terítő, de oltárterítő is. A két háború közötti időszakban fáért tanította a szomolyai lányokat egy Alföldről hazatérő summás asszony a recézés titkaira. A mezőgazdasági munkák szünetében jövedelmező foglalatosság volt nemcsak nők, de esetenként gyermekek és férfiak részére is, akik az egyszerű munkafolyamatokat könnyedén megtanulhatták. Szomolyai pinceház _ kításának feltétele a könnyen megmunkálható kőzet, ezt a Bükkalja több településén a vulkáni eredetű tufavonulat biztosítja. A barlanglakásokban a két világháború közötti időszakban emberek ezrei éltek, kihasználva a természeti környezet nyújtotta lehetőségeket. Szomolyán is megtalálhatók a csoportosan álló, tufába mélyített pinceházak, változatos alaprajzzal. A tulajdonosok között voltak földnélküliek, más családok néhány négyszögöl szőlőterülettel is rendelkeztek. A közhiedelemmel ellentétben azonban a pinceházakban nemcsak a szegényebb rétegek, hanem tehetősebb gazdák is éltek, erre utalnak az építményhez kapcsolódó borospincék. A múzeumban bemutatott pinceház szoba-konyha-borház-pince beosztású lakhely, amelyet a szobai kemence fűt. Mellé takaréktűzhelyét* építettek, de főzésre használták a konyhai kemenceszáj előtt lévő padkát is. Az 1930as évek végének állapotát idézi