Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
X Kisalföld - X-2 Nyúli uradalmi présszín
X-2 Nyúli uradalmi présszín • Feliratos tárgyak A tárgyak feliratozása a 16-17. században lett divatos úripolgári körökben. Eleinte csupán az évszámot jelenítették meg, csak később foglalták szövegbe. A parasztságnál az írás-olvasás terjedésével, a 17. századtól jelentkeznek a datált tárgyak. Az épületek homlokzatán, mestergerendáin és a tárgyakon megjelenő évszámok fontos segítséget nyújtanak a kutatóknak a kormeghatározásban, a különféle néprajzi jelenségek, népművészeti stílusok jellegzetességeinek megállapításában. A nagyméretű szőlőprés a Sokoró alján, Nyúl község határában, a győri káptalan (egyházi közigazgatási szervezet) birtokán állt. A feudalizmus korában a jobbágyok* a termés tizedét, a dézsmát az egyháznak természetben voltak kötelesek fizetni. A présszín deszkafalú, nyeregtetejét cserép fedi. Az egykor dézsmaszőlő sajtolására használt borsajtó tölgyfából faragott, bálványos, végorsós, az egykarú emelő elvén működő szerkezet. A prés bálványfáján*, három mélyített mezőben festett felirat található 1699 és 1832 évszámokkal, melyek a készítés és a megújítás dátumai. A prés a Kárpátmedence fehérbor kultúrájának egyik legkorábbi, hiteles technikatörténeti emléke. A szőlőprést az őszi múzeumi szüreti bemutatókon működtetjük, ilyenkor az itt préselt mustot meg is lehet kóstolni. oa