Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

IX Nyugat-Dunántúl - IX-3 Szentgyörgyvölgyi lakóház

VIII IX-3 Szentgyörgyvölgyi lakóház t telték meg, áldomást ittak. Az öreg gazda a betérő vendégekkel az asztal körül ülve beszélte meg a vásár és a világ dolgait, míg valaki a sarokban citerán játszott pl. egy negyvennyolcas Kossuth-nótát. Közben Cseresnyésné a füstöskonyhában a főzéshez készülődött. A kemencén lévő fazekak, tepsik még lefelé vannak fordítva, hogy a korom és a pernye ne szálljon beléjük. A konyhában minden alacsonyan, a padló közelében volt elhelyezve. Ha a gazdasszony befűtött a kemencébe, tüzet rakott a vas háromlábak alá, a konyhát betöltő füstöt csak mélyen meghajolva lehetett elviselni. Míg az édesanya a vacsorával elkészült, a nagymama a szobában vigyázott a kislányra, aki a szék formájú, középen lyukas állókában játszogatott rongybabájával. A házban a 19-20. század fordulóján egy 15 holdas gazda, ősi zalai kisnemesi család utóda, Cseresnyés Imre élt feleségével, kislányával és idős szüleivel. Náluk lakott egy ún. őrzőgyerek is, aki az állatok gondozásában segített. Az L-alaprajzú, úgynevezett hajlított házban a szoba egy fedél alá épült a füstöskonyhával*, hátsó szobával, istállóval, disznóóllal és a fölötte lévő tyúkóllal. Az öregek által lakott hátsó szoba ..bögrekocsmaként" is működött, ahol az évente ötször megrendezett állat- és kirakodóvásárok idején bort mértek. A gazdák sikeres üzleteiket a kocsmában egy pohár borral pecsé-