Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A gazdálkodás változásai
A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZÁSAI A faluban teljesen megszűntek a magángazdaságok, „mindenki aláírt a tsz-nek". Az 1960-ban a Kerkamenti és Zrínyi Tszcsék összeolvadásából létrejövő Zrínyi MgTsz önálló szövetkezetként kezdte meg a termelést. A szövetkezet viszonylag kis területen, 176 katasztrális holdon, amiből 72 kh más községek területébe nyúlt át, közepes talajminőségű földekkel, 431 taggal (256 nő, 95 nyugdíjas és járulékos), 319 dolgozóval kezdte meg a termelést. Az év végére 438 taggal (261 nő, 98 nyugdíjas, járulékos), 341 dolgozóval működött a szövetkezet, melynek összföldterülete: 1898 kh, ebből 923 kh szántó, 265 kh rét, 330 kh legelő, 59 kh szőlő, 4 kh erdő, 295 kh nádas, 20 kh közérdekű külsőség volt. Az első évben még kis parcellás művelésben folyt a termelés, csak a második évben tértek át a táblás művelésre. Egy év alatt tehát sikeresen befejezték a szövetkezetesítést, több mint tízszeresére emelkedett a szövetkezet által művelt földterület nagysága 9 2. Az első évek nehézségei, a géphiány, a szervezetlenség, a bizalmatlanság a szövetkezettel szemben, a fizetésképtelenség mind-mind hozzájárultak a termelékenység csökkenéséhez. A szövetkezeti gazdálkodás első éveit a bizalmatlanság és az ellenállás jellemezte. Az agrártársadalom és vele az új mezőgazdasági struktúra hármas szorításba került: 1., a politikai nyomás: bizonyítania kellett, hogy a szocialista átszervezés racionális elhatározás volt; 2., tervgazdasági követelmények: a tervfeladatok végrehajtása; 3., a mindennapok gondja-baja, a megélhetési problémák, az életmódváltás nehézségei. 9 3 „Kezdetben még kézi aratás volt. Nem sokáig, talán pár évig, két-három évig. Vót ilyen aratógép, csak learatta, összekötözte, csak össze kellett utána rakni. Na osztán mán a hatvanas évek végén jött a kombájn, akkor a gazdaság egy kicsit elindult. Vannak ilyen nagy táblák, voltak ilyen sarkok, azt kézi erővel szokták learatni, mert nem fért hozzá a kombájn. Később azt má nem is aratták le, ott maradt." 9 4 A falu hagyományos társadalmi szerkezete beilleszkedett az új struktúrákba. Tanulva a korábbi (1947-56) hibákból, tudatosan próbálkoztak a he92 ZML. 14/41.: Gaál Antal: Zala megye termelőszövetkezetei és elnökei 1948-87. Kézirat. 93 Romány P. 1998. 373"37494 Cs.A-né- val készült interjú részlete. 59
