Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

I. ELŐKÉPEK - Elvekről és módszerekről

ELVEKRŐL ÉS MÓDSZEREKRŐL 1.2 Az etnográfus találkozása a közösséggel meghatározó, csakúgy, mint a közösség találkozása az etnográfussal. így voltam ezzel én magam is: meghatározta kutatásaimat, a módszereket a közösségben eltöltött több tucat nap, a kialakult barátságok, az időről-időre mélyülő emberi kapcsolatok. Nem kívánok részletes tudománytörténeti összefoglalást adni a néprajzi kutatás módszertanáról, csak néhány olyan problémára óhajtok rávilágítani, amelyekkel a kutatásaim során szembesülnöm kellett, valamint amelyek segítségével érthetőbbé válnak ebben az összegzésben olvasható gondolatok, következtetések. Ha a száraz tényeket, adatokat tekintjük végig, elmondhatjuk két év alatt mintegy száz napot töltöttem a településen, több mint százötven emberrel beszélgettem, elkészült több mint száz interjú: életút-interjúk, mély-interjúk. A településen cenzust készítettünk. Ennek során a teljes lakosságra nézve háztartás-összeírást végeztünk. Az alapadatokon - név, születési idő, hely, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkozás, vallás- túl összeírtuk a lakóház különböző adatait (alapterület, szobák száma, infrastruktúra: gáz, víz, villany, telefon), a család tulajdonában lévő földterület nagyságát, eszközállományát és állatállományát. Emellett természetesen levéltári kutatásokat is végeztünk: a helyi plébániahivatal irattárában, valamint a Zala Megyei Levéltárban, továbbá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a zalaegerszegi Göcsej Múzeum, a nagykanizsai Thúry György Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum adattáraiban. 15