Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Gyura Sándor: Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap házépítési tevékenysége Cegléden

Minden egyes családot és minden egyes családtagot orvosi vizsgálatnak vetettek alá és csak egészséges gyermekeket és szülőket engedtek he az egészséges lakásokba. Az ingatlanok 1943. január 1-én kerültek a juttatott családok tényleges birtokába. 4 S A csemő-kisteleki ONCSA-telep Az 1942-re tervezett 10 házat is - az OSZF elgondolása szerint - olyan helyre kellett építeni, ahol a közelben iskola és nagy szőlőtelepek is vannak. 4 6 A tervek között szere­pelt egy, a Vallásalap tulajdonát képező ingatlan megvétele, de végül is a Kistelekben, a Mizsei út mentén, a nyolcadik kilométerkőnél - Cegléd központjától 12 kilométer­re - épült fel 11 ház. 4 7 A közelben volt a 1883 óta működő Kisteleki elemi iskola amit 1933-ban bővítettek. 4 8 A 6 000 négyszögöles ingatlant Hornyák Gézától vásárolták és kezdetben 600, később 552 négyszögöles telkekre mérték szét. 4 9 Az építkezés nagy ré­sze most nyárra - kora őszre esett. 1942 augusztus elején a 10 házból 8 ház majdnem ONCSA ház Csemőben (Cser-telep) (GYURA Sándor felvétele) 45. PML XI. 404. 9. köteg. 46. PML NkO V 73-b 33758/1941. 47. A telepet általában csemőiként vagy zöldhalmiként emlegették, de a pontos határrész megnevezés a Kistelek. A házak ma már az egykor Nagykőröshöz és Ceglédhez tartozott külterületekből 1952-ben egyesített és önállósított Csemő területéhez tartoznak. Lásd: PETRÓCZI 1961. 82. 48. REZNÁK Erzsébet 1987. 335-336. 49. Ceglédi Hírlap, 1942. május 2., p. 5.; PML XI. 404. 11. Köteg; Összesített táblázat a Cegléd Városi Közjóléti Szövetkezet által épített ONCSA-telepek adatairól; PMLXI. 404. 9. köteg. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom