Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Előszó

Előszó A magyar szabadtéri múzeumok létrejöttük óta küzdenek azzal a tudományos problémával, hogy kutatásaik és a bemutatás időhatára hol végződjék. Negyven-negyvenöt esztendővel ezelőtt, amikor kikristályosodott a Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve, elődeink úgy vélték, hogy a 20. század fordulójáig célszerű követni és a kiállításainkban bemutatni a népi építészetet és a paraszti lakáskultúrát. Azonban azóta bebizonyosodott, hogy bár a paraszti kultúra klasszikus értelemben vett korszaka az I. világháborúval lezárult, nem mondhatunk le az azt követő korszakok gazdasági és társadalmi változásainak dokumentálásáról, és múzeumi kiállításokon történő bemutatásáról. Egy skanzen építését soha nem lehet befejezni, így a szentendrei Skanzen is új stratégiákat dolgozott ki, hogy a múzeum kutatásainak, és kiállításainak idő-, társadalmi-, földrajzi határait kibővítse. Ennek jegyében született meg a középkori-, az erdélyi- és a 20. századi épületegyüttes gondolata. Különösen fontos figyelmet szentelnünk a legutóbbi évtizedek változásainak néprajzi vizsgálatára, amely mindezidáig teljes egészében kimaradt az intézmény tudományos kutatási terveiből. Az újabb adatfelvételek, további gyűjtések nemcsak a mai múzeumban őrzött anyag kiegészítését szolgálják, hanem hozzásegítenek a jelenkori vidéki NÉPI építészeti és életmódbeli változások megfelelő mélységű felméréséhez is, hozzájárulnak a modernizáció előrehaladásának dokumentálásához, s lehetőséget teremtenek a hagyományos formák továbbélési törvényszerűségeinek megértéséhez. Az alapkutatások elvégzésével: kiterjedt néprajzi dokumentáció készítésén túl tudományosan hiteles, a szabadtéri múzeumok megvalósítási elveihez maximálisan igazodó állandó kiállítások, tájegységek létrehozása (az eredeti helyszínen kiválasztott, dokumentált, felmért, ezután lebontott, majd Szentendrén újra felépített lakó- és melléképületekkel) a cél. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatási programjának újszerűségét nemzetközi viszonylatban az adja, hogy nem egy-egy példát kíván bemutatni, hanem épületegyüttes formájában egy korszak legfontosabb, emblematikus épületeit, az ezekhez köthető lakáskultúrát, valamint életmódváltozásokat, életmód- és életvilág modelleket kíván egy „tájegységben" bemutatni. Ehhez a programhoz készítettük el „A 20. század falusi építészetének, lakáskultúrájának és életmódjának változásai" című kutatási programot, amelyet az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatott 2006-2010 között (K 62412. kutatásvezető: dr. Cseri Miklós, koordinátor: dr. Sári Zsolt). A kutatás során keletkezett tudományos anyag, sokrétű információ: levéltári-, adattári és terepkutatási beszámolók számtalan eredményt hoztak felszínre a 20. század néprajzi kutatása tárgyában is. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum középtávú fejlesztési tervében kiemelt tudományos feladat a 20. század kutatása, a 20. századi falu építészetének, la5